A Toyota 1 milliárd dollárral beszáll Ázsia Uberébe


A Toyota autógyártó 1 milliárd dollárral száll be a Grab nevű technológiai cégbe, amely az Uberhez hasonló utazásmegosztó alkalmazással lett népszerű a térségben. Bár ilyen típusú tranzakcióra már eddig is több példa akadt, ez az eddigi legnagyobb összegű befektetés, amikor egy autógyártó utazásmegosztó cégben vesz részesedést.

 A szingapúri Grab Dél-Kelet Ázsiában nagyon népszerűnek számít:

  • több mint 100 millió mobilra töltötték le az appjukat,
  • naponta 6 millió utazást bonyolítanak
  • és összesen 6,6 millió regisztrált sofőrrel rendelkeznek.

A Grab többek között Malajziában, Szingapúrban, Vietnámban, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön aktív. A cég nemcsak utazásmegosztással foglalkozik, hanem kapcsolódó szolgáltatásokat is elindítottak: házhozszállítással illetve mobilfizetéssel is foglalkoznak. Egymás közötti pénzküldésen kívül éttermekben, kiskereskedőknél is használható az app fizetésre.

A Toyota a tranzakció keretében egy vezetőt delegál a Grab igazgatóságába. A tervek szerint a Toyota Mobility Service Platform részlegén fejlesztett IoT szolgáltatásait is integrálhatják a Grab appjába, mint például a Toyota telematikus biztosítását, az előre jelzett karbantartási szolgáltatást (amikor az alkatrészek várható meghibásodását az autóba épített szenzorok adataiból jósolják meg), és a Toyota finanszírozási programját.


Forrás: www.portfolio.hu


Megszabhatják a lakáséttermek forgalmát 


Ismét felmerült a lakáséttermek és ételmegosztók szabályozásának kérdése Európában, miután a lakásmegosztás példáján okulva mielőbbi lépéseket sürget a szakma. Magyarországon még pontos adatok sincsenek a területről. 

Akár százezernél is több követővel működő ételmegosztó honlapok és előjegyzéssel működő, évente több száz vendéget fogadó lakáséttermek példázzák, hogy a sharing economy nemcsak a szálláskiadás, hanem az étkeztetés területén is világtrend lett, a sharing economyból kinőtt különböző üzletágakkal. Nem véletlen, hogy az új olasz kormány munkaügyekért felelős minisztere is mindenekelőtt a gig economy (haknigazdaság) területén foglalkoztatottak szabályozásának ügyét akarja rendbe tenni.

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke - akit a lakáséttermek és az ételmegosztó szolgáltatások szabályozásáról megjelent nemzetközi tanulmány kapcsán kerestünk meg - elmondta, hogy európai ernyőszervezetük, a HOTREC szakértői is inkább étteremszerű jelenségekről beszélnek, hiszen a mai, megosztó világban nagyon sok minden csak olyan, mintha az lenne, aminek nevezik, de valójában nem az. E szolgáltatások szélsebes terjedését a terület szabályozatlanságából, adó- és járulékmentességéből eredő árelőnyök éltetik elsősorban, és persze az utazók élménykeresési igénye.

A közösségi szolgáltatásból gyorsan igazi iparág sarjadt, amelyet az elsők között Olaszországban terelhetnek meghatározott keretek közé, ahol ötezer eurós forgalomban vagy évi ötszáz vendégben kívánják maximálni a lakáséttermek forgalmát. Más országokban 7,5 ezer euró is lehet a plafon. A szaksajtóban a HOTREC osztott gazdaságért felelős vezetőjének a napokban idézett nyilatkozata is arra figyelmeztet, hogy a politikának hamarabb kellene lépnie a lakáséttermekkel kapcsolatban, mint a lakásmegosztók esetében tette. 

Mindazonáltal a jelenség hazai kezelése ahhoz hasonlítható, ahogy az Airbnb-típusú lakásmegosztás ügye is indult. De ahogy a lakásmegosztásnak, így ennek is hiányzik a hatósági nyomon követése, például a tevékenység valamilyen módon történő regisztrálása, hogy mérni lehessen. Így egyelőre esély sincs a szabályozására - mondja a VIMOSZ elnöke.


Forrás: vg.hu


Az Apple térképre felkerült a közösségi kerékpározás


Az Apple legfrissebb újításának eredményeként a térképre felkerült a közösségi kerékpározás, 36 ország 175 városában. Az új funkció nem mutatja meg, hogy hány kerékpár áll rendelkezésre vagy, hogy hány üres hely található, csak a lerakók helyszínét jelöli.

Az adatok abszolút aktuálisak, élőben mutatják a hozzánk legközelebb eső állomást, ahol közösségi kerékpár vehető igénybe. Az információ az Apple Ito World-del kötött megállapodásának köszönhetően áll rendelkezésre.

A szolgáltatás nem adja meg a kerékpárok vagy a szabad lerakók számát, csak a címet vagy kontakt információt. Reméljük a jövőben azonban az a fejlesztés is elérhető lesz, amely teljes képet ad majd az aktuális kínálatról és a szabad helyekről. A jelenleg bevezetett újítás akkor használható eredményesen, ha mondjuk idegen városba utazunk és a Google térképen rákeresünk a bicikli megosztásra.

Az érintett országok: Ausztrália, Új-Zéland, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Lettország, Libanon, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, Ukrajna, Egyesült Királyság, Kanada, USA, India, Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek.


További információ: techtimes.com


Itt van Budapest első közösségi robogója!


Blinkee.city néven indul Budapest első közösségi robogós rendszere, ami ráadásul teljesen elektromos - a lengyel márkatulajdonos első külföldi partnere a magyar cég, melynek stratégiai partnere az E.ON energiaszolgáltató lesz. 50 darabos flottával rajtolnak. 

A járgányokat ma Budapesten egy sajtótájékoztatón mutatták be. A kulcs nélküli, közösségi elektromos robogómegosztó-rendszer mobilalkalmazáson keresztül kezelhető. A regisztráció után a júzer kiválaszthatja a hozzá legközelebb eső szabad robogót, és 15 percre le is foglalhatja (ennyi ideje van odaérni). A fizetés percdíj alapú (vagyis nem kell előre feltölteni egy meghatározott keretet). Az alappercdíj 49 forint, a diákoknak külön kedvezmény jár: 41 forintos percdíjjal használhatják majd a robogókat. A parkolás 6 forint lesz percenként lesz csak (ezzel a Blinkee a már a piacon lévő közösségi autós rendszerek percdíja alá ment jócskán).

A Blinkee.city robogói segédmotoros kerékpárnak számítanak, 3,1 KW motorteljesítményükkel és 35 Ah teljesítményű aksijaikkal akár 60 kilométert is lehet velük menni. 16 évesnél idősebbek használhatják, legalább féléves AM kategóriájú jogosítvánnyal. Bukósisak használata kötelező, de ez is része a szolgáltatásnak, a bukók a csomagtartóban találhatóak. 

Nagy különbség, hogy a Blinkee.city robogóit nem kell dokkolókban lerakni, mint a hasonló elvek alapján működő biciklis (Mol Bubi) megosztási rendszernél. A Blinkee.city figyeli az aksik töltöttségi állapotát és cseréli azokat - kimennek a helyszínre, ahol a júzer épp hagyta a robogót. A csere egyperces folyamat, és már újra aktív is lesz a frissen töltött járgány a flottában. A járművek teljes körűen biztosítottak.

A robogók teljesen elektromosak, csökkentik a városi zajterhelést, a légszennyezettséget és a forgalmi dugókat, ráadásul költséghatékonyabbá teszik a városi közlekedést.

A rendszert a Blinkee.City Kft. üzemelteti majd, az E.ON az energiát adja. A nagyvállalat régóta ösztönzi a hasonló akciókat, hogy népszerűsítsék az elektromos járművekkel való közlekedést.

A magyar cég alapítója, Varsányi Tamás azt mondta a mai tájékoztatón, hogy maga sem hitte volna még pár hónappal ezelőtt, hogy ők indítják majd el az elektromos robogómegosztást Budapesten. A "családi startupként" jellemzett vállalkozás célja a terjeszkedés, egyelőre országon belül (az E.ON-nak vannak erős vidéki bázisai). Az idén még nem valószínű, év végéig kielemzik, hogyan sikerült az első pár hónap, aztán döntenek arról, merre növekednek tovább. Az mindenesetre biztató, hogy nagyobb felhajtás nélkül eddig 2000-en regisztráltak.


Forrás: forbes.hu


Startup közösségi iroda nyílik a Millenárison


Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb startup közösségi irodája nyílik meg július 1-jén Budapesten a Millenáris területén - közölte a Millenáris Nonprofit Kft. valamint az Informatika, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) csütörtökön közös közleményben.

A tájékoztatás szerint a Millenáris Startup Campus (MSC) 250 munkaasztallal, 1500 fős rendezvényteremmel, 100 fős moziteremmel, 2 szemináriumteremmel, irodákkal és tárgyalókkal várja a startupokat, innovatív vállalkozásokat, szabadúszókat, valamint a velük együttműködő nagyvállalatokat.Az MSC-hez hasonló innovációs campusok Európa több városában megtalálhatók, ezzel a nyitással Budapest is felkerül a térképre - írják a közleményben. 

A komplexum mintegy 5 milliárd forintból megvalósuló fejlesztése több fázisban történik, július 1-től fogadja első bérlőit a közösségi irodatér, majd ősszel vehető használatba a prototípus-fejlesztésre alkalmas alkotóműhely, valamint a bérlők professzionális megjelenését biztosító digitális videostúdió. Jövőre nyílik a nagyvállalati innovációs irodatér terület, ami tucatnyi, a technológia és az innováció iránt elkötelezett vállalat számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjanak Budapest legnagyobb innovációs közösségének munkájába.A közösségi iroda októberig próbaüzemmódban működik, nyáron még bevezető áron várja a bérlőket, ősztől az árazása már piaci alapú lesz.


Forrás: webradio.hu


Foglalkozása: embersétáltató


Egy los angelesi férfi - Chuch McCarthy - az találta ki, hogy embereket fog sétáltatni. A szolgáltatás lényege, hogy elmegy az emberekkel sétálni, séta közben pedig beszélget velük. A dolog varázsa egyszerűségében rejlik. Mára már nemcsak egyedül "sétáltat", hanem több mint 30 alkalmazottal dolgozik.

Korábban az árazás a megtett út hossza alapján történt, de menet közben áttértek az idő alapú ármeghatározásra. Vásárolhatunk fél-, egy-, és másfél órás sétát. 30 perc séta 3900 forintba kerül, sőt még barátainkat, családtagjainkat is meglephetjük "sétáló kuponnal".

A szolgáltatás egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az ügyfelek felkeresik a www.thepeoplewalker.com oldalt és a sétáltatók bemutatkozása alapján kiválaszthatják a számukra legszimpatikusabb sétáltatót, majd időpont és helyszín egyeztetése után indulhat a séta.

Az ötlet egyik legfőbb célja, hogy minél több emberi interakciót hozzon létre és az emberek kiszakadjanak a virtuális térből.

Mind idősek, mind fiatalok számára remek lehetőség a közös séta, ha valaki fél vagy nem szeret egyedül kimozdulni vagy éppen segítségre van szüksége. Azoknak is megfelelő, akik motiváció hiányában nem tudják rávenni magukat a kimozdulásra. Bárki, aki igénybe vette a szolgáltatást pozitívan nyilatkozott róla és a sajtóban megjelent cikkek is támogatják a kezdeményezést. A pszichológusok is úgy gondolják, hogy az úgynevezett "magánbiznisz" jellegű szolgáltatás igen is fontos és jótékony hatású. Kapcsolatok létrehozása, közösségépítés a cél. 


További információ: index.hu


A legújabb közösségi finanszírozási forma a kávé


A Ko-Fi egy olyan közösségi kezdeményezés, amely lehetőséget biztosít művészek támogatására, mindössze egy kávé árával. Bárki hozzájárulhat a kezdeményezéshez, a részvétel ingyenes.

Egy brit páros - Nigel Pickles és Simon Ellington - Cambridge-ben álmodták meg a Ko-Fit és hozták létre saját vállalkozásukat. Az ötlet sikerét bizonyítja az a tény, hogy weboldaluk már több mint négymillió dollárnyi támogatást kezelt.

Oldalukon bárki regisztrálhat, - művészek, bloggerek, zenészek, írók - létrehozhatja saját oldalát, melyet megoszthat a közösségi felületeken, így szerezve támogatásokat. Ez természetesen azoknak a leginkább jövedelmező, akik rendelkeznek követőkkel. A Ko-Fi csak felületet biztosít számukra.

Ráadásul a Ko-Fi használata teljesen ingyenes, nincsen közvetítői és egyéb felszámított díj, viszont saját működésüket és a fejlesztéseket is adományokból fedezik.

"A szerverek fenntartása és a fejlesztés is költséges, ezért adományokat kérünk, hogy új funkciókkal bővülhessünk, és továbbra is támogathassuk a kreativitást. És mivel nagyon nem szeretjük a hirdetéseket, így az adományok segítenek a Ko-Fi ingyenességének megőrzésében" - olvasható a oldalukon.

Hatékonyságuk az egyszerűségben rejlik. Kutatások is alátámasztják, hogy kis összegek adományozásával teljesen egyetértenek az emberek, így többen is adományoznak. 



További információ: origo.hu


Közösségi gazdaság újratöltve


A sharing economy modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők harmada hallott a közösségi / megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról, és 2017-ben határozott növekedés jellemezte a kapcsolódó cégek felhasználói bázisát és a forgalmát is - derül ki az eNET és a Sharing Economy Szövetség összefogásából született eddigi legátfogóbb hazai, sharing economy vonatkozású kutatásából.

Ismertség vs. használat

Az eNET 2014-es, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta, 2016 végére az egyes formáinak ismertsége drasztikusan megnőtt - ebben az időszakban erősödött meg az Airbnb és vonult ki nagy hírverés közepette a hazánkban máig legismertebb sharing economy szolgáltató, az Uber -, de ezt az ismertséget máig is csak korlátozottan sikerült használatra váltania az egyes szereplőknek.

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, ez az arány 2016 óta nem növekedett. A közösségi autóhasználat a legismertebb formája: a honlapon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről a netezők 84%-a, "közösségi taxiról" 81%-a hallott már. A szállásmegosztás szolgáltatás mutat még magas ismertséget, 59% tud ilyen lehetőségről. Mindhárom forma ismertsége 2014 és 2016 között nőtt meg jelentősen, azóta stagnál.

Nemcsak az egyes részterületek, de egyes szereplők ismertsége is viszonylag magas. A területtől függetlenül a legismertebb szereplő a Magyarországról már kivonult Uber, tízből legalább heten hallottak már róla, az Oszkárról majdnem minden második netező hallott, a Mol Bubiról valamivel több mint harmaduk, az Airbnb-ről pedig valamivel kevesebb mint harmaduk hallott már. Az egyes szereplők ismertségi aránya 2014-ről 2016-ra robbant nagyot, azóta stagnálnak vagy lassabb növekedési pályán állnak.

A használat bár messze elmarad az ismertségtől, egy lassú, de határozott növekedés jellemzi - 8-12%-os használati aránnyal az említett cégek a legmarkánsabb szereplői a hazai sharing economy piacnak.


A közösségi finanszírozás és közösségi irodák a kevésbé ismert formák - a netezők ötöde hallott ezekről.

Izgalmas, de kockázatos

A sharing economy-t a netezők többsége izgalmas, új lehetőségnek tartja, és bár kevesebb mint harmaduk nyitott arra, hogy ő maga alkalmi megbízásokat (például takarítás, fuvarozás) sharing economy keretében adjon, és szintén kevesebb mint harmaduk vállalna így munkát, az üzleti modell speciális jellegét figyelembe véve ezek kifejezetten magas arányoknak tekinthetők.

Tízből hat netező szerint ez egy jó forma kiegészítő jövedelem szerzésére, és szintén tízből hatan vélik úgy, hogy főként annak jó ebbe belevágni, aki rugalmas időbeosztású munkát keres magának. A netezők fele szerint ezzel a fajta munkavállalással azok is bekerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek amúgy nehezebb lenne munkát találni, viszont szintén a netezők fele ezek árnyoldalait is látja, azaz, hogy csökkenti a munkavállaláshoz kapcsolódó biztonságot (nincs fizetett szabadság, cég által fizetett TB, nyugdíjjárulék).

Vállalati sikerek - pozitív jövőkép

A kutatásban nemcsak az internetező lakosságot, de a hazai sharing economy piaci szereplőit is megkérdeztük arról, hogyan látják ezt a területet. Ezen sharing economy típusú cégek közel kétharmada az elmúlt két évben alakult, és egy kivétellel mikrovállalkozásként indultak és azok is maradtak. A felhasználói bázis és forgalom növekedése is jellemző volt 2017-ben. Bár jelenleg csak töredékükre jellemző a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás, kétharmaduk tervez a közeljövőben nemzetközi nyitást. A vállalkozások több mint fele vont be kockázati tőkét vagy angyalbefektetést, és ezeknek egyharmada a 2017-es év során történt. A befektetések összege széles skálán - 1 millió és 300 millió forint között - mozog, de a leggyakoribb a 10-20 millió Ft-os befektetés. A befektetők között leggyakrabban a Hiventures neve szerepel.

A kapcsolódó platformok/cégek vezetői szerint a sharing economy általános megítélése ma Magyarországon a felhasználók szemszögéből kifejezetten pozitív, a befektetők és vállalati partnerek szemszögéből inkább pozitív, míg az állami szereplők szemszögéből inkább negatív. A vezetők kétharmada szerint ennek az üzleti modellnek az állami szabályozás vagy inkább annak a hiánya a legnagyobb korlátja és egyben kihívása. A szabályozói/kormányzati oldaltól pontos és betartható szabályozási környezetet várnának, az adózási és tevékenységi engedélykötelességi kérdések törvényi szabályozását, a közösségi gazdaság serkentő támogatását.

A sharing economy jövőjét illetően bizakodók a kutatásban elért vállalkozások, akik véleménye szerint a megosztáson alapuló gazdaság modellje a gazdasági folyamatokra és a helyi közösségek építésére egyaránt élénkítő hatással bír.


Click for Work


Több hasonló külföldi startup mintájára itthon is elindult az úgynevezett feladatszervező-, és megosztó szolgáltatás Click for Work néven. A sharing economy modell szerint működő vállalkozás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, már 100 sikeres teljesítésen van túl.

A platform felületet biztosít a kereslet és kínálat találkozásának. Az időszűkében vagy éppen segítség hiányában szenvedő hirdető bármilyen, szakértelmet nem igénylő munka elvégzésére kereshet embert. Legyen szó hólapátolásról, bevásárlásról, kutyasétáltatásról vagy akár házimunkáról, egyszerűen feltölti az elvégzendő munkát és várja a jelentkezőket.

A keresleti oldalon jelennek meg azok a vállalkozó szellemű munkavállalók, akik jelentkeznek az adott feladat elvégzésére, természetesen pénzbeli díjazás ellenében. A sikeresen lebonyolított ügylet végén mindkét fél elégedetten távozik. A kívánt munka elkészül, a munkavállaló pénzt keres. Egyszerű, gyors és hatékony!

Részletesebb információért keresd fel a www.clickforwork.hu honlapját.

Számos, sikerrel működő külföldi példát is ismerünk, mely a sharing economy elvein működve szervezi a feladatokat. Az egyik legnagyobb és legismertebb a Taskrabbit, mely Amerika nagyvárosaiban nyújt kiemelkedő szolgáltatást. Legnagyobb versenytársa az ausztrál Airtasker. De említhetnék a Fiverr, indeed, a USource vagy éppen Fancy Hands platformokat is. 



Helbiz - közösségi autózás blockchain alapon


Ahogy fejlődik gazdaságunk, egyre inkább növekednek a járművek fenntartási költségei és egyre többen gondolják úgy, hogy inkább lemondanak arról, hogy autót vásároljanak. Ráadásul a sharing economy vonzó alternatívát kínál számukra az autó-, és járműmegosztó szolgáltatásokkal.

Egy új startup cég - a Helbiz - a decentralizált utaztatás világát álmodta meg egy igényekhez igazodó, peer-to-peer piac létrehozásával. Platformjával kapcsolatot teremt a kereslet és kínálat között, a rövid távú utazási igényeket összekapcsolja azokkal, akik rendelkeznek az utazáshoz szükséges járművekkel és fel is ajánlják azokat. Ez pedig nem más, mint egy decentralizált sharing economy üzleti modell.

A Helbiz célja, hogy nagy tömegekhez jusson el.

"Megoldásunk lehetőséget kínál olyan autó tulajdonosoknak, akik szívesen bérbe adják járműveiket, akár napi rendszerességgel, mindezt mobil applikációnk segítségével anélkül, hogy szükség lenne előfoglalásra vagy kulcscserére vagy bármilyen papírmunkára." - mondta a Hellbiz alapító Salvatore Palella.

Palella szerint a blockchain a jövő és erre az alapra építette fel platformját. A szolgáltatás kb. 18 hónapon belül indul az USA-ban, majd terjeszkedik tovább Európába a tervek szerint. Mindeközben is lázas munka folyik a fejlesztések területén, a startup saját token kibocsátására készül, mindezt azért, hogy a kriptovalutákat is bevonja a folyamatba és folyamatosan tárgyalásokat folytat a legnagyobb autógyártókkal is. 


További információ: nasdaq.com


Indonéz közösségi autókölcsönző cég csatlakozik a kriptopénz világhoz a FRAS COIN és CAR COIN kibocsátásával


A Frasindo egy dinamikusan növekvő indonéz közösségi autókölcsönző cég, amely a Fras Coin token kibocsátásával kíván forrást gyűjteni és megvetni a lábát a kriptopénz világában.

A kriptopénz piacot masszív volatilitás és a szabályozás teljes hiánya jellemzi, ez ösztönözte a Frasindo-t arra, hogy egy olyan koncepcióval álljon elő, ami prioritásként kezeli a befektetők érdekeit és egyben védi a befektetett összegüket.

A Frasindo megoldása, hogy olyan tokent kínál a befektetőknek, amely mögött fizikai eszköz áll gépkocsik formájában. Ezek a járművek jelentik a Frasindo cash flowjának alapját. A vállalat rangos partnerségi megállapodást írt alá Indonézia domináns fuvarmegosztó vállalkozásaival.

A Frasindo gépjárműflottája elérhető az Uber, Grab és Go Car platformjain és internetes taxiként funkcionál. A Fras Coin értékesítéséből származó forrás segítségével a Frasindo növelni tudja gépjárműflottáját és további közösségi startup projekteket tud elindítani. 


A befektetők bizalmának megszerzése

Annak érdekében, hogy megkülönböztesse magát a többi tokenkibocsátótól, a Frasindo valós értékeken alapuló közösségi irányítást vezetett be, amely segítségével a befektetők átláthatóságot kapnak a projekt állásáról.

Miután a befektetők vásároltak a Fras Coin tokenből, lehetőségük lesz letölteni a Frasindo applikációt, amely segítségével 24 órás élő kamerás rálátást kapnak a Frasindo irodára, valamint követni tudják a GPS követővel felszerelt gépjárművek pozícióját, továbbá a fedélzeti kamera segíti a vezetők felügyeletét és ellenőrzését.

Ingyenes autókölcsönzés

A Frasindo az innovációban látja a sikerhez vezető utat és ennek érdekében következetesen építik és bővítik a változatos üzleti terveiket. A legfrissebb újítás az értékelési rendszer bevezetése amely sok szempontból hasznos és izgalmas lehet a befektetőknek.

A Car Coin utalvány egy ilyen új jutalom a befektetőknek. A Car Coin utalványok napi szinten kerülnek kiosztásra a Fras Coin tulajdonosok között akkor, ha bizonyos kritériumokat teljesítenek. A Car Coin a következő előnyöket biztosítja:

  • ingyenes autóhasználat
  • ingyen sofőrők
  • ingyen túrák
  • ingyen szállás
  • ingyen étel
  • ingyen belépő (bizonyos eseményekre)

Frasindo token értékesítés

A Fras Coin tokenek közösségi értékesítése 2018 február 15-én kezdődik és 2018 április 15-ig tart. 

1 Fras Coin=$0.14 USD

Elfogadott valuták: ETH, BTC


Forrás: bitcoinbazis.hu


Elindult a Limo, a MOL autómegosztó szolgáltatása


A MOL 100 elektromos Volkswagen eUp! és 200 benzines Volkswagen Up! bevonásával indítja carsharing (autómegosztó) szolgáltatását.

A Limo-zóna 60 négyzetkilométeren a főváros 10 kerületére - a belváros mellett a forgalmasabb külső kerületekre - terjed ki.

A tervek szerint a 300 járművel induló flotta 2020-ra a duplájára nő és a főváros egész területén igénybe lehet majd venni. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret akár már jövőre elérheti.


Mik a szolgáltatás használatának a feltételei?

  • a használónak nem kell tölteni a kocsit, nincs is benne a töltőkábel
  • 10% alá nem szabad vinni a töltést, ha teljesen lemerül annak díja van
  • az autó 20 percig foglalható indulás előtt, ha még sincs rá szükség a foglalás törölhető
  • a zöld rendszámosok ingyen parkolhatnak
  • normál rendszámosok is ingyen parkolhatnak, a MOL indítja a parkolást, benne van a szolgáltatási díjban
  • a nem közterületen való parkolás - plázákban, bevásárló központokban - csak a MOL Limo külön parkolóhelyein ingyenes, egyébként nem
  • az elektromos autó kb. 90 km-t megy, a benzines esetén 400 km-re elegendő egy teli tank
  • a kocsikon van casco / 10 százalék önrésszel
  • kivihető az autó a Limo-zónából, de vissza kell vinni
  • a kocsikat hetente mossák, folyamatosan takarítják, 35 fős személyzet dolgozik a háttérben
  • a járművel buszsáv nem használható


A szolgáltatás az alábbi árakon vehető igénybe:

Az autómegosztás nagy előnye, hogy kiváltja a saját tulajdonú járművek használatát, ezáltal csökkenti a forgalmat és hozzájárul a környezetszennyezés mérsékléséhez. 


További információ: hvg.hu


Sharing Economy Kínában


A "sharing economy" kifejezés nagyon divatos manapság Kínában. Rendszeresen felmerül prezentációkban, konferenciákon, kínai vállalkozók által tartott előadásokon vagy akár baráti beszélgetések során.

A 2000-es évek közepén a nyugati országokban a sharing economy ismert jelenséggé vált, az olyan amerikai vállalkozások, mint az Uber vagy az Airbnb úttörő szerepet játszottak a fogalom megalkotásában. A kínaiak sem tétlenkedtek, gyorsan átvették és még tovább fejlesztették azt. Kínában napjainkban bármi megosztható egy telefon segítségével, legyen az bicikli, kosárlabda vagy akár esernyő.

A kínai sharing economy kutatási központ adatai szerint 2017-ben a sharing economy modellen alapuló vállalkozások 500 milliárd dolláros üzletté nőtték ki magukat, ami több mint a duplája az előző év eredményének. 600 millió ember tevékenykedik az ágazatban, ami 100 milliós növekedés az előző évhez képest, továbbá 60 millió ember kínál sharing szolgáltatást, ami 10 millióval több az előző évinél. A szektor a következő években várhatóan évi 40%-os növekedést produkál és Kína GDP-jének 10%-át adja majd 2020-ra.

Ez a teljesítmény büszkeséggel tölti el a kínaiakat. Cheng Wei - egy Uber típusú szolgáltatás alapítója Kínában - az alábbiakat mondta egy konferencián:

"Az elmúlt 20 évben a kínai internetes cégek sokat tanultak a Szilícium-völgytől. Úgy gondolom most fordult a kocka, a Szilícium-völgynek kell Kínát tanulmányoznia a sharing economy további fejlődéséhez."

És valóban így van, a Bloomberg egy korábban megjelent írása szerint is:

"Kína lehet a sharing economy jövője."

Mindezek mellett is egy dologgal nem árt tisztában lenni, a profit nem a legjobb értékmérője a közösségi gazdálkodásnak. Giana M. Echkhardt londoni marketing professzor szerint a sharing economyt inkább acccess economynak kellene hívni.

A sharing (megosztás) a csere egyik formája, mely olyan emberek között történik, akik ismerik egymást és nem profitszerzés a cél. Amikor a megosztás a "piacra" kerül - vagyis amikor egy vállalkozás közvetítőként megjelenik a fogyasztók között - az többé már egyáltalán nem megosztás. Ez egy gazdasági csere, a résztvevők inkább a haszon, mint szociális értékek érdekében tevékenykednek.

Igaz, az USA-ban könnyű sikeres példákat találni a tényleges megosztásra. Léteznek olyan "takarékos" üzletek, ahová az emberek beadhatnak bármi olyan dolgot, amire már nincs szükségük és cserébe elvihetnek bármit, amit szeretnének. Ugyanez működik könyvekkel is, beadhatod, melyeket már nem szeretnéd megtartani és választhatsz helyette neked tetszőt.

Nem mintha Kínában nem próbálkoztak volna hasonlóval, de ezidáig nem sok sikerrel jártak, mert a felhasználók nem vitték vissza a megosztott dolgokat, szabotálták a programot vagy csak szimplán nem is akartak részt venni benne. Végül idővel, valószínűleg Kínában is sikert érnek majd el ezek a projektek, de addig is a sharing economy, mint gazdasági ágazat virágzik tovább.


További információ: globaltimes.cn


A nyugat-európai országokban jól lehet keresni a sharing economy platformokkal


Európában is egyre inkább nagyobb népszerűségnek örvend a sharing economy, azaz a közösségi gazdálkodás és a hozzá kapcsolódó platformok, szolgáltatások. Sokan ebben látják a jövőt.

A rendelkezésre álló statisztikák szerint az EU országaiban átlagosan az emberek 17%-a bérelt már szállást magánszemélytől és 14% használt valamilyen ehhez kapcsolódó weboldalt vagy alkalmazást.
A személyszállítási szolgáltatások tekintetében az EU-s átlag 8%, de az alábbi országok "teljesítettek" a legjobban:
Egyesül Királyság: 27%
Észtország: 20%
Írország: 17%

Az ING által készített felmérésből az is kiderül, hogy a teljes európai lakosságot tekintve a 35 év alatti fiatalok használják leginkább a közösségi gazdaság által nyújtott szolgáltatásokat, akik digitálisan érettek és nagyobb a bizalmuk az új dolgok iránt.

A közösségi gazdaság remek pénzkereseti lehetőséget is biztosít az abban résztvevők számára. Legnagyobb hajlandóság az ingatlanok, sporteszközök, gyerekholmik, kerékpárok és az autók megosztására mutatkozik.

A nyugat-európai országokban a tárgyak megosztásával a legtöbben 1-500 euró közötti összeget kerestek. Jóval kisebb azok aránya, akik 500-1000 eurós bevételre tettek szert, de azért voltak olyanok is, akik akár 50.000 eurót is megkerestek egy év alatt. 


További információ: penzcsinalok.transindex


Digitális személyazonosság a közösségi gazdálkodásban 


Ha a digitális gazdaság veszi az analóg termékeket és szolgáltatásokat és átalakítja azokat digitálissá, akkor a közösségi gazdálkodás veszi az analóg tapasztalatainkat és megszünteti a tulajdonlással együtt járó terheket és költségeket. A közösségi gazdaság olyan, mint egy modern időmegosztás határidők és a kínos marketing akciók nélkül, mely gyakran még mindig az analóg modellekre épül.

A sharing economy gyakran támaszkodik a fizikai azonosításra, mely némileg kockázatos a mai digitális világban. Például, a terroristák - akik erőszakot hajtanak végre nagyvárosokban - érvényes jogosítvánnyal rendelkeznek, ami bőven elegendő az azonosításhoz, amikor teherautót bérelnek a támadások elkövetéséhez.

Napi szinten ugyanez az információ szolgál azoknak az embereknek az azonosítására, akik kiviszik az online rendelt csomagokat, sofőrként dolgoznak az utazásmegosztó szolgáltatásokban és így tovább. A cégek manapság igencsak a jogosítványon, útlevélen vagy születési anyakönyvi kivonaton alapuló azonosítást alkalmazzák. Ezek az elavult módszerek nem tudják lekövetni a kapcsolatokat és nem adnak használható információt egy személy megbízhatóságáról vagy hírnevéről. A régi módszerek nem tudják tartani a lépést az új generációs bűnözőkkel, csalókkal és nem is igazán biztonságosak.

Egy gyenge láncszem a biztonsági láncban vagy egy rossz döntés ajtót nyithat a személyes információkhoz, mely így a csalások melegágya. Hiába fejlődött a hálózati biztonság, a hackerek dörzsöltek és idővel a legtöbb rendszerbe bejutnak és szinte biztosak lehetünk benne, hogy az adatokat ellopják.

Túl nagy a kockázat, hogy csupán csak a fizikai azonosításra támaszkodjunk. Az online tevékenység digitális ujjlenyomatot hagy maga után - egy ujjlenyomatot, mely analizálható, hogy jobban megértsük a felhasználókat és kapcsolataikat. Ez a lenyomat a fizikai információkkal kombinálva alapvető egy egyén kockázatának megbecsülése során.

A digitális személyazonosság kombinálja egy egyén digitális és fizikai jellemzőit. Az eredményezett személyazonosság egy olyan érték, mely lehetővé teszi a megbízhatóbb személyazonosítást. A digitális személyazonosság biztosíthatja, hogy megkülönböztessünk a valódi felhasználót a csalótól.

Az elmúlt években a digitális személyazonosság egy olyan fogalom, melyet a piac kezd elfogadni, mint alapvető fontosságú tényezőt az azonosítás során.


Forrás: forbes.com


A sharing economy szerepe utazásaink során


Az Internet megkönnyíti az utazásokat a rendelkezésre álló információnak köszönhetően, a sharing economy pedig alapvető szerepet játszik a költségkímélő megoldások területén. A közösségi hálózatok összekapcsolják az embereket egymással, lehetőségeket teremtenek, hogy az utazás még kielégítőbb élménnyé váljon.

A sharing economy mindenképpen megváltoztatja az utazási szokásokat azáltal, hogy megteremti azt a lehetőséget az utazók számára, hogy személyre szabott szolgáltatásokat vegyenek igénybe helyiektől, alacsonyabb áron. Nemcsak könnyebbé teszi egy út megtervezését vagy a költségek csökkentését, de arra is lehetőséget teremt, hogy az utazó olyan közösségekhez csatlakozzon, melynek tagjai hajlandóak a világot felfedezni és tartalmasan élni.

Mi a sharing economy?

Egy rendszer, ahol a források, az eszközök és a szolgáltatások egyének között kerülnek megosztásra ingyenes vagy fizetős alapon. Bármit cserélhetünk, bérbe adhatunk vagy bérelhetünk, legyen az egy szoba, egy bicikli, tér, egy fuvar, egy étel vagy akármi, ami iránt igény mutatkozik.

Rengeteg új sharing economy oldal tűnik fel a semmiből, ezek rendszerint startupok vagy applikációk. De természetesen vannak olyanok is, melyek már évek óta jelen vannak a piacon. Az alábbi területeket különböztethetjük meg:

Vendégváró hálózatok

A kanapészörfölés a vendégváró hálózatok királynője, hosszú évek óta működik, úgynevezett free-stay platform. Nemcsak szállást kínál az arra vágyók számára, de kitűnő találkahely is egyben. A legtöbb ember ingyen felajánlja kanapéját ott alvásra és ez egyben azt is jelenti, hogy számukra teljesen ismeretlen emberekkel hajlandóak megosztani kultúrájukat, tapasztalataikat és a helyi szokásokat.

Szoba & Apartman bérbeadás

Az Airbnb a legnépszerűbb site az összes közül, ha sharing economy-ról beszélünk. Szoba vagy apartman bérelhető egy barátságos helyitől a szállodai tartózkodás helyett. Egy felmérés szerint a felhasználók azért választották inkább az Airbnb-t, hogy elkerüljék a szálloda által felszámított extra költségeket.

Ház-, és kiskedvenc őrzés, gondoskodás (house & pet sitting)

A platform lehetővé teszi az ingyenes tartózkodást egy teljesen ismeretlen ember otthonában, amíg a tulajdonosok távol vannak. A feladat nem más, mint gondoskodni a házról és a háziállatokról a szállásért cserébe.

Utazás megosztás

Az utazás megosztás népszerű módja az országok megismerésének, legfőképp Európában. A vonatos és buszos utazás alternatívája, legnagyobb előnye a rugalmassága, főleg ha gyorsan kell eljutni egyik helyről a másikra.

Bicikli,- és felszerelés megosztás

Nemcsak az utazást lehet megosztani, de a kerékpárt vagy más eszközöket, felszereléseket is, legyen az snowboard, sífelszerelés vagy surfboard. Ezáltal megspórolható az eszközök szállításának terhe és költsége, anélkül, hogy le kellene mondani bármely hobbiról vagy kedvenc elfoglaltságról.

Olcsó taxi szolgáltatás

Az Uber mondhatni a városi közlekedés Airbnb-je. Az egyik legnépszerűbb - sharing economy alapon működő - vállalkozás világszerte. Ha egy olcsó és gyors fuvarra van szükség a városon belül, nincs más hátra, mint szerezni egy Uber fuvart. Természetesen vannak olyan országok, ahol betiltották tevékenységét, többek között Magyarországon is.

Vacsora megosztás

Egy házi készítésű étel megkóstolása sok utazó kívánságlistáján szerepel, így nem meglepő, hogy a főző-, és étel túrák nagyon divatossá váltak az elmúlt években. Lehetővé teszi az utazó számára, hogy házi készítésű vacsorán vegyen részt egy bizonyos díj megfizetése ellenében.

Helyi idegenvezetés

Sok ember szívesen osztja meg lakóhelyének történetét, szokásait. A legegyszerűbb módja az idegen települések felfedezésének a helyi lakosok, mint idegenvezetők bevonása a folyamatba. Garantáltan olcsóbb és hatékonyabb módja a városok, falvak megismerésének.  


További információ: rockytravel.net


10 éves az Oszkár Telekocsi


10. születésnapját ünnepli az Oszkár Telekocsi. Az eddigi mérleg, 500.000 regisztrált felhasználó és 3 millió sikeresen lebonyolított utazás. A jeles évforduló alkalmából interjú készült az alapítókkal, Prácser Attilával és Gyűrűs Mátéval. A riport egy részlete a zoom.hu jóvoltából az alábbiakban olvasható.


A tiétek volt az egyik első startup tíz évvel Magyarországon, de azóta sem adtátok el a céget. Hogy kezdődött az Oszkár-sztori, merre tartotok?

Prácser Attila: Érdekes, hogy úgy neveznek Magyarország egyik sharing economy startupjának, hogy az Oszkár elindításkor még egyik kifejezést sem ismertük. Szombathelyiként mindketten Pestre jártunk a műszaki egyetemre, a közlekedésmérnöki karra. A saját utazási igényünk miatt született meg az ötlet 2007-ben. Sokáig tömegközlekedéssel jártunk, de abban az évben csökkent az utazási kedvezmény 66-ról 50 százalékosra a diákok számára, a minőség azonban nem javult. Többen jártak autóval az egyetemre vidékről, ekkor jött az elhatározás, hogy utazó közösségeket hozunk létre. 2007 nyarán beszélgettünk erről, szeptemberben az órák között a folyosón már adatbázis-struktúrákat rajzolgattunk papírokra. Novemberben készült az alapverzió, csak hirdetést lehetett feladni és keresni.


Mikor pörgött fel a telekocsi, mióta tudtok megélni csak az Oszkárból?

P.A.: Eleinte botcsinálta sajtóközleményeket fogalmaztunk meg, nagy lökést egy 2008 januári tévéhíradós megjelenés adott. Ezt több megjelenés követte, népszerűbbek lettünk. Nem írtunk előre forgatókönyvet arról, hogy majd ebből éljünk, hosszú évekig fel sem merült bennünk. 2014 nyara óta nincs szükségünk más keresetre, akkor még szponzorok segítettek bennünket.

Gyűrűs Máté: 2013 januárban jártam egy állásinterjún, ahol megkérdezték, miért nem ebből élek. Ekkor még furcsán néztem vissza rájuk, hiszen semmi bevételünk sem volt, és tényleg nem volt ilyen tervünk. Előtte egyébként fejlesztőként dolgoztunk, online kereskedelemmel és vállalatirányítással foglalkozó cégeknél. Kellett az elején a más út, sokat tanultunk, így tudunk most sikeres vállalkozást működtetni. 


Hányan használják most a rendszert?

P.A.: Két hete haladtuk meg a félmilliós regisztrációs számot. Az aktív felhasználóink bőven 100 ezer felett vannak. Eddig több mint 3 millió utazás valósult meg. Sokan csak egy ideig használták, de mára valamiért olyan élethelyzetbe kerültek, hogy nem tudnak élni a lehetőséggel. Bizonyos mértékig én is közéjük tartozom. Hiába utazunk vidékre, amióta megszülettek a gyerekeim, nincs hely a hátsó ülésen. Két héttel ezelőtt viszont munkaügyben jártam az országot, utasként és sofőrként is használtam az Oszkárt. Létkérdés számunkra, hogy megszólítsuk az újabb generációt, és bevonjuk őket a közösségbe. Örülünk, hogy még tíz év után is sikerül egyre több új felhasználót bevonzani. 


Hogy látjátok a következő tíz évet, a konkurenciát?

Gy.M.: 2015-ben indult el a Blabla Car, akik az addigi konkurens magyar telekocsi rendszert, a Zivit, későbbi nevén Autohopot vásárolták meg. Egész nagy aktivitást mutattak, még elérhetőek, de fél éve alig hallani róluk. Felvásárolták majdnem az összes európai telekocsis céget, de világszinten is terjeszkednek. A földrészen szinte mi vagyunk az utolsók, akik önállóak maradtak. Szeretnénk, ha Magyarországon minden utazó értesülne a telekocsizás lehetőségéről, illetve igyekszünk Közép-Európában növelni a jelenlétünket. Fő célunk, hogy bárki, aki autóval megy valahova, és van legalább egy szabad helye, az hirdesse meg.


Az interjú további része a zoom.hu oldalán olvasható.


Tölts egy hetet ingyen Olaszországban!


A sharing economy azaz a közösségi gazdálkodás életünk minden területén jelen van, nincs ez másként az utazás, turizmus tekintetében sem. Olaszországban már szinte hagyományai vannak a 2009-ben indult és évről évre megrendezésre kerülő "Barter hét" elnevezésű kezdeményezésnek.

Idén november 13-19. között van rá lehetőség, hogy részt vegyünk a programban. A barter hét során az utazni vágyók több száz olasz szálláson ingyen tölthetnek el egy hetet, cserébe csupán csak arra van szükség, hogy teljesítsék a szállásadók által szabott cserefeltételeket. Természetesen mindezt az ésszerűség határain belül.

Számos előnnyel jár a megkötött alku, mind a szállásadók, mind pedig a turisták számára. Mindkét fél nyer, mert az utazó eljuthat egy gyönyörű országba, a szállásadó pedig megkapja azt, amire éppen szüksége van.

Lehet az bármi például:

  • zeneóra
  • origami művészet
  • tanítás
  • vagy akár egy antik tükör a gyűjteménybe.

Ha szeretnél - akár jövőre - részt venni a programon, akkor nincs más dolgod, mint ellátogatni a settimanadelbaratto.it oldalra, ahol válogathatsz a rendelkezésre álló szállások közül és azt is ki tudod választani, mely szállásadó kérését tudod teljesíteni. 



További információ: hir.ma


Óriási a verseny a kínai biciklimegosztó piacon


Nem Kína az egyetlen olyan ország, ahol jól bevált szolgáltatás a bicikli megosztás. De talán az egyetlen, ahol hatalmas a verseny, egymás ellen versengenek a szolgáltatók a felhasználók kegyeiért. A szolgáltatás olcsó, szinte fillérekért igénybe vehető, nem kell aggódni a városi parkolás miatt és a legnagyszerűbb jellemzője, hogy a kerékpárt ott hagyhatjuk, ahol csak akarjuk. Nincsen dokkoló, nem helyhez kötött a szolgáltatás igénybe vétele, szabadon tekerhetünk, aztán folytathatjuk az utunkat gyalogosan vagy akár más közösségi közlekedési eszközön.


A legnagyobb bicajmegosztók az Ofo és a Mobike, de mellettük 40 alkalmazás verseng a felhasználókért, melyek összesen 16 millió biciklit helyeztek forgalomba.


Az egyik legnagyobb és legsikeresebb megosztó az Ofo, mely 2016-ban indult Pekingben és Sanghajban, majd az amerikai és brit piac felé vette az irányt, de olyan országokban is terjeszkedett, mint például Oroszország vagy Ausztrália. Rendszerében több mint 10 millió bicikli van (tervek szerint 20 millióra bővülnek), 15 országban, 180 városban, több mint 200 millió embernek áll napi szolgálatára.

Legnagyobb szolgáltató a Mobike, mely Kína mellett már jelen van például Angliában, Olaszországban és Japánban is. 180 városban, 6 millió biciklivel, 100 millió felhasználó számára nyújt szolgáltatást. 


A kínai biciklimegosztók célja, hogy globális szinten is meghódítsák a piacot és elárasszák Európát és Amerikát. Igaz vannak városok, ahol már most sikeresen működnek, de ez nekik nem elegendő. A cél az európai piac teljes meghódítása, melynek eredményeképpen olyan nagyvárosok kerültek fel például az Ofo térképére, mint Párizs, Milánó, Bécs vagy London. Év végéig 20 országban akarja beindítani szolgáltatását Európában, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában, míg a Mobike 200 városban jelenne meg világszerte.

A cég saját bevallása szerint azt a minden közlekedő által ismert dilemmát akarta megoldani, hogy mivel közlekedjünk, amikor a célunk gyalog túl messze van, de annál azért közelebb, hogy pénzt és időt áldozzunk taxira.

A magyar piaccal kapcsolatos terveikről egyelőre nincs információ. Budapesten sikeresen működik a Bubi, illetve egy újonnan megjelenő versenytárs a Donkey Republic.


Forrás: portfolio.hu


Itt az új őrület: a cipőbérlés


A diszkont cipőértékesítő, a DSW (Designer Shoe Warehouse) szeretné kielégíteni a vásárlók igényeit, így jött a cipőbérlés ötlete.

A kereskedőlánc a múlt héten bejelentette, hogy fontolgatják, hogy kísérleti jelleggel bevezetik a cipőbérlést, javítást, tárolást az 511 áruházuk némelyikében. A cél, hogy minél több potenciális ügyfelet csalogassanak be az áruházba.

"A jelen fogyasztója nemcsak a vásárlás iránt vágyakozik, hanem egyben élményt is szeretne." - mondta Michele Love a cég vezérigazgatója.

A kereskedők országszerte versenyben állnak egymással, hogy milyen szolgáltatást vezethetnének be, amivel talán elérik, hogy a vásárlók folyamatosan visszatérjenek az üzletükbe, ahol bizonyítottan több impulzusvásárlás történik és többet is költenek, mintha online vásárolnának. A Nordstrom például most nyitotta meg első olyan üzletét, ahol stylistok, szabók, manikűrösök és pincérek dolgoznak.

A DSW-nél a cél egy olyan hely létrehozása, ahol a vásárlók megvehetik a mindennapi cipőket, a szezonon kívüli cipőket - és igen bérelhetnek is.

"Rengeteg vásárló érdeklődik a bérlés iránt - különösképpen, ha alkalmi cipőről van szó" - mondta Christina Cheng a DSW szóvivője. "Amikor egy bálra, esküvőre vagy jeles alkalomra készülnek, az emberek általában egyedi cipőt keresnek, meghatározott színben, mely passzol a ruhájukhoz - de nagy valószínűség szerint soha az életben nem vennék fel többet, így nincs értelme megvásárolni."

Cheng azt is hozzátette, hogy a cipőbérléssel kapcsolatban - melyet a vállalat az elkövetkezendő hónapokban fog tesztelni - számos logisztikai kérdés is felmerül. Az áruházak honnan fogják tudni, hogy mely stílust és méreteket tárolják? Hogyan tisztítsák a cipőket két használat között? Hogyan határozzák meg egy stiletto bérlési díját?

A szakemberek aggodalmukat fejezték ki a programmal kapcsolatban. Persze, teljesen megszokott a cipőbérlés például a bowling pályán, de az emberek hajlandóak lennének valaki más nyitott orrú magassarkúját viselni egy esküvőn?

Milton Pedraza - a new yorki Luxury Institute ügyvezetője - szerint "ez egy szélsőséges helyzet elé állítja a közösségi gazdaságot. A cipő eléggé személyes tárgy - számít a kialakítás, a stílus, hogy passzoljon és annyi minden más - olyannyira, hogy nem gondolom, hogy az emberek feltétlenül meg szeretnék azt osztani idegenekkel." Arról nem beszélve mi történik, ha egy szarvasbőr cipő elázik az esőben vagy a glitteres sarok kitörik vagy egy különösen nagy láb kitágítja a cipőt?

"Nem gondolom, hogy a cipőmegosztásra nagy kereslet lesz vagy akár nyereséges lehet." - mondta Pedraza.


Igaz vannak olyan üzleti modellek, melyek szintén kiegészítők bérlésére specializálódtak és működnek. A "Rent the Runway" 100 millió dolláros üzletet hozott létre azzal, hogy ruhákat, ékszereket ad bérbe rövid időre. A "Bag, Borrow and Steal" hasonló sikereket ért el azzal, hogy dizájner táskákat ad bérbe. Más startupok órák, fülbevaló, nyakláncok vagy akár paróka bérlését ajánlják.


A DSW viszont nagyobb kihívással néz szembe, mivel az a cél, hogy rávegyék a vásárlókat, hogy betérjenek az üzletbe. Az online értékesítés nagyon megnehezíti a cipőkereskedők dolgát, a visszaküldött áru hatalmas terhet jelent. Manapság sok ember úgy vásárol, hogy megvesz 8 pár cipőt különböző stílusban és méretben, és csak az egyiket tartja meg, a többit visszaküldi. A nagyszámú rendelés teljesítése, majd a visszavételi procedúra lebonyolítása és a szállítás komoly költséget generál.

Ha viszont személyesen megy be valaki az üzletbe, nagyobb a valószínűsége, hogy egy pár új cipővel távozik - és a szakértők szerint végső soron ez az, amiért a DSW a bérléssel, javítással és tárolással kísérletezik. 


Forrás: washingtonpost.com


Sharing Economy: a szabályozás alapvető fontosságú


Mindenki egyetért abban, hogy a közösségi gazdálkodási tevékenység szabályozása mind Magyarországon, mind Európában alapvető fontosságú. Az uniós jogszabályok és a magyarországi törvények természetesen vonatkoznak a sharing economy elvein működő cégekre is, mégis vannak olyan területek, ahol a szabályozóknak még nem sikerült csatlakozni a fejlődés üteméhez. Legyen szó adójogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi vagy munkajogi kérdésekről a szabályozás nem halogatható tovább.

Az Európai Bizottság által kiadott "A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend" című közlemény iránymutatást ad arra vonatkozóan hogyan kell alkalmazni a már érvényben lévő uniós jogszabályokat a közösségi gazdálkodásban, elősegíti az új üzleti modellek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztését. A Bizottság ennek az iránymutatásnak a figyelembevételével kéri a tagállamoktól saját szabályozásuk megalkotását.

Egyelőre azonban az tapasztalható a tagállamok körében, hogy tiltás, figyelmeztetés, kritizálás van, de jól átgondolt és kidolgozott szabályozás nincsen, pedig égető szükség lenne rá leginkább adóügyi kérdésekben, hogy a későbbiekben elkerülhetőek legyenek az olyan botrányok, melyek az Uber és az Airbnb nevével kapcsolatban folyamatosan felmerülnek.

Érthető, hogy az állam azt szeretné, hogy a sharing economy cégek is adózzanak forgalmuk után, továbbá ellenőrizni szeretnék a hagyományostól eltérő kifizetéseket is. A legnagyobb problémát leginkább az okozza, hogy a bevételek sokszor egy távoli országban bejegyzett cég bankszámláján landolnak, adófizetés teljesítése nélkül.

Az Uber vagy az Airbnb nagyon jól példázza az adófizetési fegyelem hiányát, de ebből természetesen nem szabad azt a téves következtetést levonni, hogy az egész ágazatban ez a trend uralkodik. Mégis inkább hatékonyabb és az egész gazdaság érdeke lenne egy átlátható szabályozás kidolgozása. 


Forrás: piacesprofit.hu


Az IKEA beszáll a sharing economy businessbe


Az IKEA cégóriás bejelentette, hogy a TaskRabbit applikáció révén beszáll a sharing economy businessbe. A TaskRabbit úgynevezett "ezermester" szolgáltatást kínál az USA-ban és Angliában. Repertoárjában szerepel például a bútor összeszerelés, a költöztetés vagy a lakásfelújítás. A cég - az IKEA részesedésétől függetlenül - továbbra is önálló cégként fog működni.

Az IKEA ügyvezetője - Jesper Brodin - szerint ez a lépés megnyitja a kapukat a sharing economy irányába, a megfizethető szolgáltatások szélesebb körét nyújtva az IKEA vásárlói számára.

"Az urbanizáció és digitalizáció folyamatos kihívások elé állítják a cégeket és szükség van arra, hogy mi is egyre gyorsabban és rugalmas módon fejlődjünk." - mondta Brodin.

Stacy Brown-Philpot - a TaskRabbit ügyvezetője - szerint az IKEA tulajdonrésze lehetővé teszi, hogy a cég a korábbiaknál is szélesebb körben érje el a fogyasztókat megfizethető szolgáltatásaival és növeli a szolgáltatásban résztvevők bevételi lehetőségeit.


Forrás: mobileworldlive.com


Londonból is kitiltják az Ubert


Az Uber az egyik legnépszerűbb applikáció a világon, ennek ellenére működése és elfogadottsága egyre inkább vitatott.

A napokban robbant a hír, hogy London vezetése nem újítja meg az Ubernek kiadott engedélyét, mely szeptember 30-án lejár. Az indok a vállalati felelősségvállalás teljes hiánya biztonsági és közbiztonsági vonatkozású ügyek kapcsán illetve a szabályozók félrevezetése.

Az Uber természetesen él a fellebbezés jogával és a döntés meghozataláig folytatja működését. Hiába a 40.000 sofőr vagy a 3,5 millió utas, aki nap mint nap használja a szolgáltatást, a város polgármestere - Sadiq Khan - támogatja az intézkedést.

Ez az eset csak egyike azoknak a jogi csatáknak és szabályozói ellentéteknek, melyek világszerte felmerültek és nemcsak egy ország döntött úgy, hogy megszabadul a vezető taxis szolgáltatástól.

Az alábbi országok vagy államok már kitiltották az Ubert:

  • Bulgária
  • Dánia
  • Olaszország
  • Magyarország
  • Amerikai Egyesült Államok területén: Austin, Texas és Alaszka
  • Kanadában Vancouver
  • Kína
  • Tajvan
  • Ausztrália, Északi terület


Forrás: independent.co.uk


Airpnp: az illemhelyiségek Ubere


Találj egy fürdőszobát, hogy elintézhesd a dolgodat - igen, erre is létezik egy applikáció Johannesburgban, úgy hívják, hogy Airpnp.

Az Airpnp alapítói lehetőséget láttak abban, hogy segítsenek a helyi lakosoknak vagy vállalkozásoknak, hogy bérbe adhassák fürdőszobáikat totálisan idegen embereknek. Fürdőszobákat már 1 dolláros kezdőártól találhatunk.

A szolgáltatás még azt a lehetőséget is felkínálja, hogy értékeljük az élményt utólagosan, hogy mások is láthassák, hogyan teljesít egy-egy illemhelyiség.

"Amikor nincsen elegendő fürdőszoba a közelben egy adott helyen, akkor ott az Airpnp, hogy segítséget nyújtson" - olvasható az Airpnp oldalán.

A szolgáltatás mögötti vállalkozók - Max Gaudin és Brian Berlin - saját tapasztalatából született az ötlet, hogy mennyire is fájdalmas tud lenni, amikor nincsen megfelelő hely, hogy az ember elvégezhesse a dolgát a Mardi Gras közepén New Orleansban.

A problémát sokan "tisztességtelenül" oldják meg, ha valakit elkapnak, az egy hétvégét eltölthet a fogdában. Hiába a kemény büntetés, még ez sem tart vissza több ezer embert attól, hogy bárhol elvégezze a dolgát.

Az Airpnp nem vicc.

A szolgáltatás szerint, működésük első három hetében 2014-ben, 300 fürdőszoba került fel a térképükre.


Shared Economy

Az internetes autómegosztó szolgáltatás - az Uber - a sofőrökkel és az autó tulajdonosokkal kötött megállapodást közlekedési szolgáltatásra 54 országban világszerte.

A szállásokat kínáló Airbnb 190 országban működik és lehetővé teszi a lakástulajdonosoknak, hogy bérbeadják szobáikat vagy akár egész otthonukat utazóknak vagy nyaralni vágyóknak.

Azt mondják az Uber kb. 40 milliárd dollárt, az Airbnb pedig 13 milliárd dollárt ér.

Igaz, hogy a közösségi gazdálkodás új üzleti lehetőségeket nyitott, de ezeknek azért van kockázata is.

Fokvárostól Kanadáig az Uber többször is összeütközésbe került a szabályozókkal, míg az Airbnb-t illegálisnak címkézték olyan városokban, mint New York és Dubai. Mindazonáltal, még ez sem állította meg az Uber sofőröket Fokvárosban és sokan a szükséges engedélyek nélkül furikáznak.

A PwC felmérései szerint a közösségi gazdálkodás boom-ja várható az elkövetkezendő években.

A PwC öt fő szektorra osztotta a közösségi gazdálkodást: peer-to-peer pénzügy, online személyzet, peer-to-peer szállás, autó megosztás, zene és videó közvetítés.

"Úgy becsüljük, hogy az öt fő közösségi gazdálkodási szektor 15 milliárd dollárnyi bevételt termel világszerte, a vizsgált 10 szektor bevételeinek 5%-át adva.

2025-re ugyanez az öt sharing economy szektor az összbevételek felét fogja adni a vizsgált 10 szektor tekintetében. A bevételek nagysága lehetséges, hogy eléri a 335 milliárd dollárt. 


Forrás: fin24.com


750 millió forint a közösségek építésére 

Őri László, Pécs alpolgármestere jelentette be, hogy a város 750 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jutott, melynek célja a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása, a helyi társadalmak megújítása, illetve a pécsi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése.

A program a Pécsi Helyi Akciócsoport Egyesület (HACS) közreműködésében valósul meg, a támogatás nagy része pécsi civilekhez kerülhet, a pénzre pályázni kell, a kiírások 2018 tavaszán jelennek meg. A pályázat jelentősen hozzájárulhat Pécs kulturális és közösségi életének fejlődéséhez.

A felhívásra pécsi intézmények, civil szervezetek és vállalkozások projektötleteit várják. Bármi, ami alkalmas a közösségek építésére, fejlesztésre, a közösségi élet fokozására.

A HACS célja Pécs hosszú távú közösségi és kulturális fejlesztése, melynek érdekében stratégiát dolgozott ki és támogatási kérelmet nyújtott be, mely projekt támogatást nyert. 


Forrás: pecsiujsag.hu


Kriptovaluták és a közösségi gazdaság kapcsolata


Mostanában változó időszakon megyünk keresztül. A 2007-es válság megmutatta nekünk, hogy milyen törékeny is a kapitalizmus rendszere. Ha a nagy részvénypiacok egyike tüsszent, akkor azt a náthát az egész világ elkapja. Látva ennek kockázatait, a gazdaság építés új hulláma jelent meg. Ez a rendszer inkább az emberekre fókuszált a nagy vállalatok helyett és fejlett technológiai eszközök használatával hozta őket közelebb és kapcsolta össze egymással.

Ebben az új világban jelent meg az a kifejezés, hogy "közösségi gazdálkodás" körülbelül egy évtizeddel ezelőtt. Valamiféle peer-to-peer rendszerből gyökerezik, ahol minden egyén számít és mindenki egyenrangú. Ezek az egyének aktívan részt vesznek a folyamatban felhasználóként, szolgáltatóként, kölcsönbeadóként vagy kölcsönvevőként és a procedúra továbbfejlődik user-to-user (pontosabban business-to-business) csererendszerig, melyek leggyakrabban webközpontúak és technológiai eszközök segítségével kerülnek lebonyolításra. Mindegyik fél hozzájárul, hogy az ügylet létrejöjjön és működjön.

A felhasználók termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak fizetségért cserébe. Ezek a folyamatok legtöbbször egy webes piactéren zajlanak, ahol a tagok kapcsolatot teremthetnek egymással és megköthetik az üzletet. Megállapítják a fizetendő árat, majd sikeres tranzakcióként elkönyvelik az ügyletet. Az olyan népszerű óriások, mint az Airbnb, a Bla Bla Car, az Uber vagy az Ebay mind a közösségi gazdálkodás alapelvei szerint jöttek létre.


Fizetni és kifizetve lenni a közösségi gazdálkodásban: kriptovaluták

A közösségi gazdálkodás felhasználói még mindig a régi világ fizikális eszközeit használják fizetéseik során, mint például a készpénzt. Az olyan hivatalos valuták, mint az amerikai dollár vagy az angol font a leggyakrabban használt valuták a közösségi gazdálkodás területén, de akár korlátozó eszközként is tekinthetünk rájuk. A hitelkártyák például magasabb biztonsági ellenőrzés mellett használhatók, ezáltal határok közé szorítják ennek az új gazdaságnak a természetes fejlődését. Mostanában ez a tendencia változni látszik, fejlődik és ledönti a régi falakat.

Az újonnan született kriptovaluták megkönnyítik, felgyorsítják és sokoldalúbbá teszik a fizetési lehetőségeket a sharing economy területén. Ami érdekesség az olyan virtuális pénzekkel kapcsolatban, mint a Bitcoin, hogy decentralizáltak. Nem állnak az állam vagy bankok felügyelete alatt, akiknek beleszólásuk lenne az ügyletek lebonyolításába, a kriptovaluta piacnak megvannak a saját szabályai. A Bitcoin használata során nincsen tranzakciós díj és nem szükséges a valódi személyazonosság megadása, - a folyamat anonim - mely így biztonságos (a legtöbb esetben). Ráadásul a nemzetközi kifizetés gyors és olcsó, mivel nem áll egyetlenegy ország szabályozása alatt sem.

A kriptovalutákat a tőzsde piacon is ajánlják, megszerezhetők más valuták vagy digitális valuták segítségével, ez utóbbi esetben digitális pénztárcák bevonásával. Az emberek mobil applikációk vagy számítógépek segítségével küldhetnek egymásnak Bitcoint.


Fizetési mód: Bitcoin elfogadva

A kriptovaluták még mindig értetlenkedést váltanak ki sok felhasználó között. A digitális valutát nem egyszerű megfejteni és még annyira sem megérteni. A tömegmédia és a hivatalos csatornák által közölt információ sokszor zavaros és nem teljes. 

Akárhogyan is, a Bitcoin egy folyamatosan növekvő valuta. Tőzsdei árfolyama az év eleji 900 USD-ról 4000 USD fölé nőtt. Egyre több felhasználó bízik a kriptovaluták erejében. Nagy vállalatok a világ minden táján kezdik elfogadni a Bitcoint fizetőeszközként és tovább ösztönözni a tömegeket biztonságossága és könnyű használata révén. Az olyan nagyvállalatok, mint a Microsoft vagy a média óriás Bloomberg vagy a japán e-kereskedelmi nagyvállalat a Rakutanor és még a Badoo társkereső is engedélyezi az oldalán az Bitcoinos kifizetéseket.

Tehát már csak idő kérdése, hogy a startupok és vállalatok új hulláma - a közösségi fogyasztás szabályainak figyelembe vétele mellett - potenciált lásson a kriptovalutákban és népszerűsítse azt. Ugyanazokat az irányelveket követik, az emberek által és az emberekért tevékenykednek. 


Utópia vagy a hagyományos rendszer újraértelmezése a közösségi gazdaság?


Közösségi gazdaság - utópia vagy a hagyományos modell újraértelmezése? címmel csütörtökön és pénteken Kolozsváron tartja következő konferenciáját és üzletember találkozóját a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE). 
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával és az RMKT Kolozsvárral közösen szervezett rendezvényen a meghívott előadók a közösségi gazdaság témáját járják körül.
A szakmai konferenciát csütörtökön este a résztvevők és meghívottak tiszteletére tartott állófogadás előzi meg, melynek a Crush Wine Bar ad helyet. A szakmai előadásokra pénteken kerül sor az Opera Plaza hotelben.
Az eseményen előad többek között Pataki Gábor, a magyarországi Sharing Economy Szövetség alapítója és elnöke, Kolumbán Gábor, az Élő Szövet Alapítvány elnöke, Csuhaj Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatóka, Horváth Gáspár, a miutcank.hu közösségi portál alapítója, Vágvölcsi Gusztáv-Pabló, tréner, Bács Ferenc, a BNI Északkelet Magyarország igazgatója, Nicoleta Bitu, Romák Demokratikus Szövetségének elnöke és Ioana Frincu, az Under Development Office operatív igazgatója.


Nem tilt, szabályoz - így adóztatja Bécs az Airbnb-t


Lejárt a hat hónapos türelmi időszak, Bécs mostantól kötelezi az Airbnb-t és más szállásmegosztó portálokat, hogy jelentsék be szállásadóikat. Az osztrák főváros így akarja elérni, hogy a magánszállások tulajdonosai se tudjanak kibújni adófizetési kötelezettségük alól. A szigorítás életbe lépése óta 50 százalékkal nőtt Bécs magánszállásokból származó adóbevétele.

A könnyebb nyomonkövethetőség érdekében az online platformok kötelesek jelenteni a város felé regisztrált magánszállásaikat. Így Bécs ellenőrizni tudja, hogy a szállásadók befizették-e a rájuk vonatkozó 2,5-2,8 százalékos idegenforgalmi adót. A legnagyobb szállásmegosztó portál, az Airbnb adatvédelmi aggályokra hivatkozva maga akarja behajtani az adót, amit aztán Bécs városnak továbbutalna. A tárgyalások erről folyamatban vannak. A konszern 2014 óta több mint 200 nagyvárossal kötött hasonló adózási megállapodást.

A szigorítás valójában már idén februárban életbe lépett, de a város augusztus 17-ig haladékot adott. Ennek ellenére Bécs már a türelmi időszakban profitált a szigorításból, hiszen egyre több magánszállásadó jelentkezik be önszántából. Míg tavaly nyáron alig 1.000 magánszállás után fizettek be idegenforgalmi adót, addig 2017. augusztusára már 1.446 magánszemély jelentette be magát.

Az elmúlt pár évben Bécsben is megugrott a magánszállások száma. Míg 2016 márciusában még csak 5.600 kiadó lakás és szoba közül válogathattak az érdeklődők az Airbnb szállásmegosztó portálon, addig mostanra ezek száma már majdnem eléri a 8.000-et. 


Mit tanulhat a temetkezési ipar a közösségi gazdálkodásból?


A fogyasztók egyre inkább az olyan közösségi alapú platformok felé fordulnak, mint az Airbnb, az Uber, mely a termékek és szolgáltatások cseréjének egy új dimenzióját jelenti. A közösségi gazdálkodás általánosságban a kihasználatlan erőforrások profit célú felhasználását jelenti.

Az Airbnb jól ismert esetében a cég kihasználatlan otthonokat ajánl szerte a világban. Számos fogyasztó a közösségi gazdaság felé fordult nemcsak otthonaikat hanem egyebeket is ajánlva, mint bútorzat, felszerelés, kiegészítők, közlekedés. Ha csak az Ubert és a Sidecart említjük példaként máris világos, hogy hány ember hajlandó felajánlani (elfogadni) egy fuvart a taxi szolgáltatás helyett.

A temetkezési vállalkozások számára ez a változás több bérelt koporsót vagy megosztott halottas kocsit jelent, de más szolgáltatási területekre is kihathat, amit a családok hajlandóak megosztani egymás között.

A múltban nem igazán volt népszerű az ötlet, de egyre több olyan találkozási pont merül fel, mely alkalmas a megosztásra, kiváltképp a zöld temetések számának emelkedésével.

Mostanában megfigyelhető az a trend, hogy a fogyasztók egyre több pénzt költenek személyre szabott élményekre. Előrevetítve a jövőre, a családoknak talán újra lesz olyan igénye, hogy elhunyt szerettüket az otthonukban helyezzék el, mint évtizedekkel ezelőtt vagy egy másik kívánt helyszínen. Egyelőre nem világos a közösségi gazdálkodás temetésekre gyakorolt hatása, de az egyértelmű, hogy a fogyasztók életük egyre több területébe vonják be azt.

Egy dolog biztos: ha a temetkezési vállalkozások részt vesznek a megosztás vagy együttműködés bármely formájában, akkor annak zökkenőmentesen kell történnie. Akárcsak az Airbnb esetében fontos, hogy a fogyasztók bizalommal legyenek a platform iránt, melyet használnak. 


Kína igent mond az Uber típusú közlekedésre


Kína a tömegközlekedési lehetőségek javítását és a nagyvárosi dugók enyhítését szem előtt tartva egységes szabályozást készít elő a járműmegosztó szolgáltatások elterjedésének ösztönzésére - írja a pekingi közlekedési minisztérium és vidékfejlesztési minisztérium kedden kiadott közös javaslattervezete. Magyarország fővárosában a hasonló kezdeményezés elbukott.

A járműmegosztó szolgáltatások a legmodernebb technológiák, műholdas navigáció és helyzetmeghatározás, valamint a mobilnet által nyújtott lehetőségeket veszik igénybe, alternatívát nyújtanak a nagyvárosi tömegközlekedésben, és enyhítik a magán-személygépkocsik és a parkolóhelyek iránti igényt is. A javaslattervezet leszögezi, hogy a szolgáltatócégeknek ellenőrizniük kell a felhasználók személyazonosságát, és optimalizálniuk kell az adott térségben rendelkezésre álló járművek kínálatát. Gondoskodniuk kell ugyanakkor a szolgáltatást ellátók járműveinek biztonságos működéséről, valamint az ügyfelek személyes adatainak és számláinak védelméről is.

A minisztériumok hasonló javaslattervezetet bocsátottak ki a múlt héten a kerékpármegosztó szolgáltatásokra vonatkozóan is.

Magyarországon Budapesten terjedt el egy időben a car-sharing alapelven működő Uber, de a kőkemény taxislobbi hatására betiltották, mondván, nem voltak hajlandók biztosítani a működés átláthatóságát. 


Forrás: MTI


A közösségi gazdálkodás 60%-os növekedése az Egyesült Királyságban

Európában az Egyesült Királyság és Franciaország a közösségi gazdálkodás úttörői.

2017-ben a "megosztó" - vagy akár együttműködő gazdaság (definiálható úgy, mint emberi és fizikai erőforrások megosztása köré szervezett gazdasági rendszer) ötlete elterjedt az emberek között. A legismertebb platformok az Uber, Airbnb, Ebay és Spotify.

A vállalkozások Európa szerte már inkább a peer-to-peer (P2P) tevékenység és közösségek felé tekintenek. Az Egyesült Királyság 5 legkiemelkedőbb sharing economy szektora által generált P2P tranzakciók száma 60%-kal - 8 milliárd fonttal - növekedett csak 2017-ben, szerepel a PWC előrejelzéseiben.

2025-re előrevetítve, a sharing economy tranzakciók bevétele elérheti a 140 milliárd fontot az Egyesült Királyságban a jelenlegi 13 milliárdhoz képest. Ez mindennél jobban bizonyítja a P2P üzletág progresszív jellegét. Rob Vaughan közgazdász megjegyzi: "Az innováció továbbra is döntő fontosságú marad a közösségi gazdaság sikeréhez."

"Több jelentős szereplő terjeszkedett a szolgáltatási piacon 2016-ban és reményeink szerint további nagymértékű beruházásokat hajtanak végre ezekben az években. Ezen új szolgáltatások sikere a próbatétele annak, hogy vajon a sharing economy platformok piacvezetőkké válnak vagy örökre megmaradnak a betolakodó szerepében."

Az OnBuy.com elemezte, hogy a közösségi gazdaság hogyan terjeszkedik Európában, felfedte, hogy legalább 275 sharing platformot alapítottak Európában, 28 milliárd eurónyi tranzakciót lebonyolítva az elmúlt években.

Az Egyesült Királyságot és Franciaországot a közösségi gazdaság űttörőjeként tartják számon, több mint 50 együttműködő szervezettel és továbbiak vannak kialakulóban. Követve az Egyesült Királyságban és Franciaországban felállított trendeket, Németország, Spanyolország és Hollandia, egyenként 25 együttműködő gazdasági szervezettel járul hozzá a terjeszkedéshez, mindeközben Svédországban, Olaszországban, Lengyelországban és Belgiumban kevesebb, mint 25 együttműködő gazdasági szervezetet hoztak létre.

A közösségi gazdaság eszméje nyilvánvalóan valami mássá alakult át. Ma már egy fennmaradó társadalmi-gazdasági trend, amely alapjaiban változtatja meg a társadalmak - és a fogyasztók - működését a világban.

Az OnBuy ügyvezetője - Cas Paton - elmondja: "A jelen gazdasága "vágyakozik" a megosztásra, a szabadúszó platformokon keresztül - melyek megváltoztatják a munkavégzés módját - az étel-megosztó platformokig, melyek megváltoztatják a közösségek kapcsolódását. Legfőbb ideje, hogy a vállalkozások elsajátítsák ezt az elvet. Ennek során, vállalkozások szerte a világban, a jelenlegin túlmutató fenntartható gazdaságot tudnak felkínálni a modern közösségnek.

Bár a megosztási platformok gyors fejlődése a gazdaság számára előnyös lehetőségnek tekinthető, a politikai döntéshozók és szabályozók számára kihívást jelenthet, hogy lépést tartsanak a tempóval. Az Egyesült Királyság és Franciaország progresszívebbnek tűnnek, mint Európa más területei, az tény, hogy a trend továbbra is átszivárog az országhatárokon.


A közösségi gazdálkodás sokkal több, mint az Uber 


Bár az Uber kiváló példája annak, hogy a technológia hogyan változtatja meg az emberek életét és munkáját, a gazdasági trendek, melyek segítik a közösségi gazdálkodást, messze túltesznek az Uberen.

Ahhoz, hogy ezt megértsük meg kell ismernünk a "tranzakciós költségek" fogalmát. A Nobel-díjas közgazdász, Ronald Coase elmagyarázza, hogy a tranzakciós költség az a költség, ami összehozza a vásárlókat és eladókat, ami lehetővé teszi az információ cserét, az ártárgyalásokat és a szerződések érvényesítését.

A technológiai fejlődés a költségek jelentős csökkenésével hozzájárult a közösségi gazdaság létrejöttéhez.

Az igények megléte nem újdonság. Mindig voltak olyan emberek, akik nehezen megszerezhető termékeket akartak megvásárolni vagy szálláshelyet találni, pénzhez jutni, házias ételt enni, segítséget kérni egy feladat elvégzéséhez vagy kitalálni, hogy hogyan jussanak el A-ból B-be. A problémát az jelentette, hogy találjanak valakit, aki megfizethető áron hajlandó felajánlani a kívánt terméket vagy szolgáltatást.

Képzeljük csak el, milyen lenne ha az emberek házról házra járnának és kérdezgetnék a tulajdonosokat, hogy vajon van-e szabad kiadó szobájuk és ha van az mennyibe kerülne. Most, csak néhány kattintás, az utazók felmennek az Airbnb-re és megkeresik azt a szállást, ami a leginkább megfelel az igényeiknek és pénztárcájuknak. Hasonlóképpen például, az autóstoppolás - a telekocsizás primitív verziója - nem a leghatékonyabb módja annak, hogy fuvart szerezzünk.

Az egyszerű hozzáférésen túl, az információ a sharing economy egyik kulcseleme. Az Internet felemelkedése és az okostelefonok elterjedése exponenciálisan növeli az információk hozzáférhetőségét, egy olyan szintű hatalmat adva a fogyasztóknak, ami korábban sosem létezett.

Minden egyes üzleti tranzakciónak 3 különböző része van: a vásárlási döntés, az eladási döntés és az információ. A múltban az információkat az üzletek ellenőrizték vagy legalábbis nagyban befolyásolták. De ez mind megváltozott a jelen gazdaságában, mert az információ most már a fogyasztók kezében van.

Az amerikaiak már magukévá tették a sharing economy értékeit, főleg a vállalkozó szellemiségűek. A Bentley Egyetem felmérése azt mutatja, hogy a milleniális (Y) generáció kétharmada vágyik arra, hogy saját vállalkozást indítson. Egy Deloitte riport pedig azt mutatja, hogy 10-ből 7 fiatal vizionálja, hogy a karrierje egy pontját már függetlenül dolgozik.

Az eBay egy ilyen típusú előnyt nyújt az eladóknak már 1995 óta, vagyis a sharing economy képes egy magasabb vállalkozási szinten is működni, mert emberek milliói számára teszi lehetővé, hogy független vállalkozóként önmaguknak dolgozzanak.

A kulcs, hogy megértsük a sharing economy-t, annak realizálása, hogy a változások mögött rejlő valódi húzóerőt nem az okostelefonok és applikációk, hanem az alacsonyabb tranzakciós költségek jelentik.

Nemcsak külföldön, hanem hazánkban is egyre inkább elterjedőben van a sharing economy vállalkozási modell. Az ágazat jeles képviselői az Oszkár Telekocsi, a Loffice Coworking, a Barion, a Rukkola, a Tickething, az Otthonról.hu vagy a Veddbérbe.hu.