Tölts egy hetet ingyen Olaszországban!


A sharing economy azaz a közösségi gazdálkodás életünk minden területén jelen van, nincs ez másként az utazás, turizmus tekintetében sem. Olaszországban már szinte hagyományai vannak a 2009-ben indult és évről évre megrendezésre kerülő "Barter hét" elnevezésű kezdeményezésnek.

Idén november 13-19. között van rá lehetőség, hogy részt vegyünk a programban. A barter hét során az utazni vágyók több száz olasz szálláson ingyen tölthetnek el egy hetet, cserébe csupán csak arra van szükség, hogy teljesítsék a szállásadók által szabott cserefeltételeket. Természetesen mindezt az ésszerűség határain belül.

Számos előnnyel jár a megkötött alku, mind a szállásadók, mind pedig a turisták számára. Mindkét fél nyer, mert az utazó eljuthat egy gyönyörű országba, a szállásadó pedig megkapja azt, amire éppen szüksége van.

Lehet az bármi például:

  • zeneóra
  • origami művészet
  • tanítás
  • vagy akár egy antik tükör a gyűjteménybe.

Ha szeretnél - akár jövőre - részt venni a programon, akkor nincs más dolgod, mint ellátogatni a settimanadelbaratto.it oldalra, ahol válogathatsz a rendelkezésre álló szállások közül és azt is ki tudod választani, mely szállásadó kérését tudod teljesíteni. 



További információ: hir.ma


Óriási a verseny a kínai biciklimegosztó piacon


Nem Kína az egyetlen olyan ország, ahol jól bevált szolgáltatás a bicikli megosztás. De talán az egyetlen, ahol hatalmas a verseny, egymás ellen versengenek a szolgáltatók a felhasználók kegyeiért. A szolgáltatás olcsó, szinte fillérekért igénybe vehető, nem kell aggódni a városi parkolás miatt és a legnagyszerűbb jellemzője, hogy a kerékpárt ott hagyhatjuk, ahol csak akarjuk. Nincsen dokkoló, nem helyhez kötött a szolgáltatás igénybe vétele, szabadon tekerhetünk, aztán folytathatjuk az utunkat gyalogosan vagy akár más közösségi közlekedési eszközön.


A legnagyobb bicajmegosztók az Ofo és a Mobike, de mellettük 40 alkalmazás verseng a felhasználókért, melyek összesen 16 millió biciklit helyeztek forgalomba.


Az egyik legnagyobb és legsikeresebb megosztó az Ofo, mely 2016-ban indult Pekingben és Sanghajban, majd az amerikai és brit piac felé vette az irányt, de olyan országokban is terjeszkedett, mint például Oroszország vagy Ausztrália. Rendszerében több mint 10 millió bicikli van (tervek szerint 20 millióra bővülnek), 15 országban, 180 városban, több mint 200 millió embernek áll napi szolgálatára.

Legnagyobb szolgáltató a Mobike, mely Kína mellett már jelen van például Angliában, Olaszországban és Japánban is. 180 városban, 6 millió biciklivel, 100 millió felhasználó számára nyújt szolgáltatást. 


A kínai biciklimegosztók célja, hogy globális szinten is meghódítsák a piacot és elárasszák Európát és Amerikát. Igaz vannak városok, ahol már most sikeresen működnek, de ez nekik nem elegendő. A cél az európai piac teljes meghódítása, melynek eredményeképpen olyan nagyvárosok kerültek fel például az Ofo térképére, mint Párizs, Milánó, Bécs vagy London. Év végéig 20 országban akarja beindítani szolgáltatását Európában, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában, míg a Mobike 200 városban jelenne meg világszerte.

A cég saját bevallása szerint azt a minden közlekedő által ismert dilemmát akarta megoldani, hogy mivel közlekedjünk, amikor a célunk gyalog túl messze van, de annál azért közelebb, hogy pénzt és időt áldozzunk taxira.

A magyar piaccal kapcsolatos terveikről egyelőre nincs információ. Budapesten sikeresen működik a Bubi, illetve egy újonnan megjelenő versenytárs a Donkey Republic.


Forrás: portfolio.hu


Itt az új őrület: a cipőbérlés


A diszkont cipőértékesítő, a DSW (Designer Shoe Warehouse) szeretné kielégíteni a vásárlók igényeit, így jött a cipőbérlés ötlete.

A kereskedőlánc a múlt héten bejelentette, hogy fontolgatják, hogy kísérleti jelleggel bevezetik a cipőbérlést, javítást, tárolást az 511 áruházuk némelyikében. A cél, hogy minél több potenciális ügyfelet csalogassanak be az áruházba.

"A jelen fogyasztója nemcsak a vásárlás iránt vágyakozik, hanem egyben élményt is szeretne." - mondta Michele Love a cég vezérigazgatója.

A kereskedők országszerte versenyben állnak egymással, hogy milyen szolgáltatást vezethetnének be, amivel talán elérik, hogy a vásárlók folyamatosan visszatérjenek az üzletükbe, ahol bizonyítottan több impulzusvásárlás történik és többet is költenek, mintha online vásárolnának. A Nordstrom például most nyitotta meg első olyan üzletét, ahol stylistok, szabók, manikűrösök és pincérek dolgoznak.

A DSW-nél a cél egy olyan hely létrehozása, ahol a vásárlók megvehetik a mindennapi cipőket, a szezonon kívüli cipőket - és igen bérelhetnek is.

"Rengeteg vásárló érdeklődik a bérlés iránt - különösképpen, ha alkalmi cipőről van szó" - mondta Christina Cheng a DSW szóvivője. "Amikor egy bálra, esküvőre vagy jeles alkalomra készülnek, az emberek általában egyedi cipőt keresnek, meghatározott színben, mely passzol a ruhájukhoz - de nagy valószínűség szerint soha az életben nem vennék fel többet, így nincs értelme megvásárolni."

Cheng azt is hozzátette, hogy a cipőbérléssel kapcsolatban - melyet a vállalat az elkövetkezendő hónapokban fog tesztelni - számos logisztikai kérdés is felmerül. Az áruházak honnan fogják tudni, hogy mely stílust és méreteket tárolják? Hogyan tisztítsák a cipőket két használat között? Hogyan határozzák meg egy stiletto bérlési díját?

A szakemberek aggodalmukat fejezték ki a programmal kapcsolatban. Persze, teljesen megszokott a cipőbérlés például a bowling pályán, de az emberek hajlandóak lennének valaki más nyitott orrú magassarkúját viselni egy esküvőn?

Milton Pedraza - a new yorki Luxury Institute ügyvezetője - szerint "ez egy szélsőséges helyzet elé állítja a közösségi gazdaságot. A cipő eléggé személyes tárgy - számít a kialakítás, a stílus, hogy passzoljon és annyi minden más - olyannyira, hogy nem gondolom, hogy az emberek feltétlenül meg szeretnék azt osztani idegenekkel." Arról nem beszélve mi történik, ha egy szarvasbőr cipő elázik az esőben vagy a glitteres sarok kitörik vagy egy különösen nagy láb kitágítja a cipőt?

"Nem gondolom, hogy a cipőmegosztásra nagy kereslet lesz vagy akár nyereséges lehet." - mondta Pedraza.


Igaz vannak olyan üzleti modellek, melyek szintén kiegészítők bérlésére specializálódtak és működnek. A "Rent the Runway" 100 millió dolláros üzletet hozott létre azzal, hogy ruhákat, ékszereket ad bérbe rövid időre. A "Bag, Borrow and Steal" hasonló sikereket ért el azzal, hogy dizájner táskákat ad bérbe. Más startupok órák, fülbevaló, nyakláncok vagy akár paróka bérlését ajánlják.


A DSW viszont nagyobb kihívással néz szembe, mivel az a cél, hogy rávegyék a vásárlókat, hogy betérjenek az üzletbe. Az online értékesítés nagyon megnehezíti a cipőkereskedők dolgát, a visszaküldött áru hatalmas terhet jelent. Manapság sok ember úgy vásárol, hogy megvesz 8 pár cipőt különböző stílusban és méretben, és csak az egyiket tartja meg, a többit visszaküldi. A nagyszámú rendelés teljesítése, majd a visszavételi procedúra lebonyolítása és a szállítás komoly költséget generál.

Ha viszont személyesen megy be valaki az üzletbe, nagyobb a valószínűsége, hogy egy pár új cipővel távozik - és a szakértők szerint végső soron ez az, amiért a DSW a bérléssel, javítással és tárolással kísérletezik. 


Forrás: washingtonpost.com


Sharing Economy: a szabályozás alapvető fontosságú


Mindenki egyetért abban, hogy a közösségi gazdálkodási tevékenység szabályozása mind Magyarországon, mind Európában alapvető fontosságú. Az uniós jogszabályok és a magyarországi törvények természetesen vonatkoznak a sharing economy elvein működő cégekre is, mégis vannak olyan területek, ahol a szabályozóknak még nem sikerült csatlakozni a fejlődés üteméhez. Legyen szó adójogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi vagy munkajogi kérdésekről a szabályozás nem halogatható tovább.

Az Európai Bizottság által kiadott "A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend" című közlemény iránymutatást ad arra vonatkozóan hogyan kell alkalmazni a már érvényben lévő uniós jogszabályokat a közösségi gazdálkodásban, elősegíti az új üzleti modellek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztését. A Bizottság ennek az iránymutatásnak a figyelembevételével kéri a tagállamoktól saját szabályozásuk megalkotását.

Egyelőre azonban az tapasztalható a tagállamok körében, hogy tiltás, figyelmeztetés, kritizálás van, de jól átgondolt és kidolgozott szabályozás nincsen, pedig égető szükség lenne rá leginkább adóügyi kérdésekben, hogy a későbbiekben elkerülhetőek legyenek az olyan botrányok, melyek az Uber és az Airbnb nevével kapcsolatban folyamatosan felmerülnek.

Érthető, hogy az állam azt szeretné, hogy a sharing economy cégek is adózzanak forgalmuk után, továbbá ellenőrizni szeretnék a hagyományostól eltérő kifizetéseket is. A legnagyobb problémát leginkább az okozza, hogy a bevételek sokszor egy távoli országban bejegyzett cég bankszámláján landolnak, adófizetés teljesítése nélkül.

Az Uber vagy az Airbnb nagyon jól példázza az adófizetési fegyelem hiányát, de ebből természetesen nem szabad azt a téves következtetést levonni, hogy az egész ágazatban ez a trend uralkodik. Mégis inkább hatékonyabb és az egész gazdaság érdeke lenne egy átlátható szabályozás kidolgozása. 


Forrás: piacesprofit.hu


Az IKEA beszáll a sharing economy businessbe


Az IKEA cégóriás bejelentette, hogy a TaskRabbit applikáció révén beszáll a sharing economy businessbe. A TaskRabbit úgynevezett "ezermester" szolgáltatást kínál az USA-ban és Angliában. Repertoárjában szerepel például a bútor összeszerelés, a költöztetés vagy a lakásfelújítás. A cég - az IKEA részesedésétől függetlenül - továbbra is önálló cégként fog működni.

Az IKEA ügyvezetője - Jesper Brodin - szerint ez a lépés megnyitja a kapukat a sharing economy irányába, a megfizethető szolgáltatások szélesebb körét nyújtva az IKEA vásárlói számára.

"Az urbanizáció és digitalizáció folyamatos kihívások elé állítják a cégeket és szükség van arra, hogy mi is egyre gyorsabban és rugalmas módon fejlődjünk." - mondta Brodin.

Stacy Brown-Philpot - a TaskRabbit ügyvezetője - szerint az IKEA tulajdonrésze lehetővé teszi, hogy a cég a korábbiaknál is szélesebb körben érje el a fogyasztókat megfizethető szolgáltatásaival és növeli a szolgáltatásban résztvevők bevételi lehetőségeit.


Forrás: mobileworldlive.com


Londonból is kitiltják az Ubert


Az Uber az egyik legnépszerűbb applikáció a világon, ennek ellenére működése és elfogadottsága egyre inkább vitatott.

A napokban robbant a hír, hogy London vezetése nem újítja meg az Ubernek kiadott engedélyét, mely szeptember 30-án lejár. Az indok a vállalati felelősségvállalás teljes hiánya biztonsági és közbiztonsági vonatkozású ügyek kapcsán illetve a szabályozók félrevezetése.

Az Uber természetesen él a fellebbezés jogával és a döntés meghozataláig folytatja működését. Hiába a 40.000 sofőr vagy a 3,5 millió utas, aki nap mint nap használja a szolgáltatást, a város polgármestere - Sadiq Khan - támogatja az intézkedést.

Ez az eset csak egyike azoknak a jogi csatáknak és szabályozói ellentéteknek, melyek világszerte felmerültek és nemcsak egy ország döntött úgy, hogy megszabadul a vezető taxis szolgáltatástól.

Az alábbi országok vagy államok már kitiltották az Ubert:

  • Bulgária
  • Dánia
  • Olaszország
  • Magyarország
  • Amerikai Egyesült Államok területén: Austin, Texas és Alaszka
  • Kanadában Vancouver
  • Kína
  • Tajvan
  • Ausztrália, Északi terület


Forrás: independent.co.uk


Airpnp: az illemhelyiségek Ubere


Találj egy fürdőszobát, hogy elintézhesd a dolgodat - igen, erre is létezik egy applikáció Johannesburgban, úgy hívják, hogy Airpnp.

Az Airpnp alapítói lehetőséget láttak abban, hogy segítsenek a helyi lakosoknak vagy vállalkozásoknak, hogy bérbe adhassák fürdőszobáikat totálisan idegen embereknek. Fürdőszobákat már 1 dolláros kezdőártól találhatunk.

A szolgáltatás még azt a lehetőséget is felkínálja, hogy értékeljük az élményt utólagosan, hogy mások is láthassák, hogyan teljesít egy-egy illemhelyiség.

"Amikor nincsen elegendő fürdőszoba a közelben egy adott helyen, akkor ott az Airpnp, hogy segítséget nyújtson" - olvasható az Airpnp oldalán.

A szolgáltatás mögötti vállalkozók - Max Gaudin és Brian Berlin - saját tapasztalatából született az ötlet, hogy mennyire is fájdalmas tud lenni, amikor nincsen megfelelő hely, hogy az ember elvégezhesse a dolgát a Mardi Gras közepén New Orleansban.

A problémát sokan "tisztességtelenül" oldják meg, ha valakit elkapnak, az egy hétvégét eltölthet a fogdában. Hiába a kemény büntetés, még ez sem tart vissza több ezer embert attól, hogy bárhol elvégezze a dolgát.

Az Airpnp nem vicc.

A szolgáltatás szerint, működésük első három hetében 2014-ben, 300 fürdőszoba került fel a térképükre.


Shared Economy

Az internetes autómegosztó szolgáltatás - az Uber - a sofőrökkel és az autó tulajdonosokkal kötött megállapodást közlekedési szolgáltatásra 54 országban világszerte.

A szállásokat kínáló Airbnb 190 országban működik és lehetővé teszi a lakástulajdonosoknak, hogy bérbeadják szobáikat vagy akár egész otthonukat utazóknak vagy nyaralni vágyóknak.

Azt mondják az Uber kb. 40 milliárd dollárt, az Airbnb pedig 13 milliárd dollárt ér.

Igaz, hogy a közösségi gazdálkodás új üzleti lehetőségeket nyitott, de ezeknek azért van kockázata is.

Fokvárostól Kanadáig az Uber többször is összeütközésbe került a szabályozókkal, míg az Airbnb-t illegálisnak címkézték olyan városokban, mint New York és Dubai. Mindazonáltal, még ez sem állította meg az Uber sofőröket Fokvárosban és sokan a szükséges engedélyek nélkül furikáznak.

A PwC felmérései szerint a közösségi gazdálkodás boom-ja várható az elkövetkezendő években.

A PwC öt fő szektorra osztotta a közösségi gazdálkodást: peer-to-peer pénzügy, online személyzet, peer-to-peer szállás, autó megosztás, zene és videó közvetítés.

"Úgy becsüljük, hogy az öt fő közösségi gazdálkodási szektor 15 milliárd dollárnyi bevételt termel világszerte, a vizsgált 10 szektor bevételeinek 5%-át adva.

2025-re ugyanez az öt sharing economy szektor az összbevételek felét fogja adni a vizsgált 10 szektor tekintetében. A bevételek nagysága lehetséges, hogy eléri a 335 milliárd dollárt. 


Forrás: fin24.com


750 millió forint a közösségek építésére 

Őri László, Pécs alpolgármestere jelentette be, hogy a város 750 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jutott, melynek célja a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása, a helyi társadalmak megújítása, illetve a pécsi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése.

A program a Pécsi Helyi Akciócsoport Egyesület (HACS) közreműködésében valósul meg, a támogatás nagy része pécsi civilekhez kerülhet, a pénzre pályázni kell, a kiírások 2018 tavaszán jelennek meg. A pályázat jelentősen hozzájárulhat Pécs kulturális és közösségi életének fejlődéséhez.

A felhívásra pécsi intézmények, civil szervezetek és vállalkozások projektötleteit várják. Bármi, ami alkalmas a közösségek építésére, fejlesztésre, a közösségi élet fokozására.

A HACS célja Pécs hosszú távú közösségi és kulturális fejlesztése, melynek érdekében stratégiát dolgozott ki és támogatási kérelmet nyújtott be, mely projekt támogatást nyert. 


Forrás: pecsiujsag.hu


Kriptovaluták és a közösségi gazdaság kapcsolata


Mostanában változó időszakon megyünk keresztül. A 2007-es válság megmutatta nekünk, hogy milyen törékeny is a kapitalizmus rendszere. Ha a nagy részvénypiacok egyike tüsszent, akkor azt a náthát az egész világ elkapja. Látva ennek kockázatait, a gazdaság építés új hulláma jelent meg. Ez a rendszer inkább az emberekre fókuszált a nagy vállalatok helyett és fejlett technológiai eszközök használatával hozta őket közelebb és kapcsolta össze egymással.

Ebben az új világban jelent meg az a kifejezés, hogy "közösségi gazdálkodás" körülbelül egy évtizeddel ezelőtt. Valamiféle peer-to-peer rendszerből gyökerezik, ahol minden egyén számít és mindenki egyenrangú. Ezek az egyének aktívan részt vesznek a folyamatban felhasználóként, szolgáltatóként, kölcsönbeadóként vagy kölcsönvevőként és a procedúra továbbfejlődik user-to-user (pontosabban business-to-business) csererendszerig, melyek leggyakrabban webközpontúak és technológiai eszközök segítségével kerülnek lebonyolításra. Mindegyik fél hozzájárul, hogy az ügylet létrejöjjön és működjön.

A felhasználók termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak fizetségért cserébe. Ezek a folyamatok legtöbbször egy webes piactéren zajlanak, ahol a tagok kapcsolatot teremthetnek egymással és megköthetik az üzletet. Megállapítják a fizetendő árat, majd sikeres tranzakcióként elkönyvelik az ügyletet. Az olyan népszerű óriások, mint az Airbnb, a Bla Bla Car, az Uber vagy az Ebay mind a közösségi gazdálkodás alapelvei szerint jöttek létre.


Fizetni és kifizetve lenni a közösségi gazdálkodásban: kriptovaluták

A közösségi gazdálkodás felhasználói még mindig a régi világ fizikális eszközeit használják fizetéseik során, mint például a készpénzt. Az olyan hivatalos valuták, mint az amerikai dollár vagy az angol font a leggyakrabban használt valuták a közösségi gazdálkodás területén, de akár korlátozó eszközként is tekinthetünk rájuk. A hitelkártyák például magasabb biztonsági ellenőrzés mellett használhatók, ezáltal határok közé szorítják ennek az új gazdaságnak a természetes fejlődését. Mostanában ez a tendencia változni látszik, fejlődik és ledönti a régi falakat.

Az újonnan született kriptovaluták megkönnyítik, felgyorsítják és sokoldalúbbá teszik a fizetési lehetőségeket a sharing economy területén. Ami érdekesség az olyan virtuális pénzekkel kapcsolatban, mint a Bitcoin, hogy decentralizáltak. Nem állnak az állam vagy bankok felügyelete alatt, akiknek beleszólásuk lenne az ügyletek lebonyolításába, a kriptovaluta piacnak megvannak a saját szabályai. A Bitcoin használata során nincsen tranzakciós díj és nem szükséges a valódi személyazonosság megadása, - a folyamat anonim - mely így biztonságos (a legtöbb esetben). Ráadásul a nemzetközi kifizetés gyors és olcsó, mivel nem áll egyetlenegy ország szabályozása alatt sem.

A kriptovalutákat a tőzsde piacon is ajánlják, megszerezhetők más valuták vagy digitális valuták segítségével, ez utóbbi esetben digitális pénztárcák bevonásával. Az emberek mobil applikációk vagy számítógépek segítségével küldhetnek egymásnak Bitcoint.


Fizetési mód: Bitcoin elfogadva

A kriptovaluták még mindig értetlenkedést váltanak ki sok felhasználó között. A digitális valutát nem egyszerű megfejteni és még annyira sem megérteni. A tömegmédia és a hivatalos csatornák által közölt információ sokszor zavaros és nem teljes. 

Akárhogyan is, a Bitcoin egy folyamatosan növekvő valuta. Tőzsdei árfolyama az év eleji 900 USD-ról 4000 USD fölé nőtt. Egyre több felhasználó bízik a kriptovaluták erejében. Nagy vállalatok a világ minden táján kezdik elfogadni a Bitcoint fizetőeszközként és tovább ösztönözni a tömegeket biztonságossága és könnyű használata révén. Az olyan nagyvállalatok, mint a Microsoft vagy a média óriás Bloomberg vagy a japán e-kereskedelmi nagyvállalat a Rakutanor és még a Badoo társkereső is engedélyezi az oldalán az Bitcoinos kifizetéseket.

Tehát már csak idő kérdése, hogy a startupok és vállalatok új hulláma - a közösségi fogyasztás szabályainak figyelembe vétele mellett - potenciált lásson a kriptovalutákban és népszerűsítse azt. Ugyanazokat az irányelveket követik, az emberek által és az emberekért tevékenykednek. 


Utópia vagy a hagyományos rendszer újraértelmezése a közösségi gazdaság?


Közösségi gazdaság - utópia vagy a hagyományos modell újraértelmezése? címmel csütörtökön és pénteken Kolozsváron tartja következő konferenciáját és üzletember találkozóját a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE). 
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával és az RMKT Kolozsvárral közösen szervezett rendezvényen a meghívott előadók a közösségi gazdaság témáját járják körül.
A szakmai konferenciát csütörtökön este a résztvevők és meghívottak tiszteletére tartott állófogadás előzi meg, melynek a Crush Wine Bar ad helyet. A szakmai előadásokra pénteken kerül sor az Opera Plaza hotelben.
Az eseményen előad többek között Pataki Gábor, a magyarországi Sharing Economy Szövetség alapítója és elnöke, Kolumbán Gábor, az Élő Szövet Alapítvány elnöke, Csuhaj Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatóka, Horváth Gáspár, a miutcank.hu közösségi portál alapítója, Vágvölcsi Gusztáv-Pabló, tréner, Bács Ferenc, a BNI Északkelet Magyarország igazgatója, Nicoleta Bitu, Romák Demokratikus Szövetségének elnöke és Ioana Frincu, az Under Development Office operatív igazgatója.


Nem tilt, szabályoz - így adóztatja Bécs az Airbnb-t


Lejárt a hat hónapos türelmi időszak, Bécs mostantól kötelezi az Airbnb-t és más szállásmegosztó portálokat, hogy jelentsék be szállásadóikat. Az osztrák főváros így akarja elérni, hogy a magánszállások tulajdonosai se tudjanak kibújni adófizetési kötelezettségük alól. A szigorítás életbe lépése óta 50 százalékkal nőtt Bécs magánszállásokból származó adóbevétele.

A könnyebb nyomonkövethetőség érdekében az online platformok kötelesek jelenteni a város felé regisztrált magánszállásaikat. Így Bécs ellenőrizni tudja, hogy a szállásadók befizették-e a rájuk vonatkozó 2,5-2,8 százalékos idegenforgalmi adót. A legnagyobb szállásmegosztó portál, az Airbnb adatvédelmi aggályokra hivatkozva maga akarja behajtani az adót, amit aztán Bécs városnak továbbutalna. A tárgyalások erről folyamatban vannak. A konszern 2014 óta több mint 200 nagyvárossal kötött hasonló adózási megállapodást.

A szigorítás valójában már idén februárban életbe lépett, de a város augusztus 17-ig haladékot adott. Ennek ellenére Bécs már a türelmi időszakban profitált a szigorításból, hiszen egyre több magánszállásadó jelentkezik be önszántából. Míg tavaly nyáron alig 1.000 magánszállás után fizettek be idegenforgalmi adót, addig 2017. augusztusára már 1.446 magánszemély jelentette be magát.

Az elmúlt pár évben Bécsben is megugrott a magánszállások száma. Míg 2016 márciusában még csak 5.600 kiadó lakás és szoba közül válogathattak az érdeklődők az Airbnb szállásmegosztó portálon, addig mostanra ezek száma már majdnem eléri a 8.000-et. 


Mit tanulhat a temetkezési ipar a közösségi gazdálkodásból?


A fogyasztók egyre inkább az olyan közösségi alapú platformok felé fordulnak, mint az Airbnb, az Uber, mely a termékek és szolgáltatások cseréjének egy új dimenzióját jelenti. A közösségi gazdálkodás általánosságban a kihasználatlan erőforrások profit célú felhasználását jelenti.

Az Airbnb jól ismert esetében a cég kihasználatlan otthonokat ajánl szerte a világban. Számos fogyasztó a közösségi gazdaság felé fordult nemcsak otthonaikat hanem egyebeket is ajánlva, mint bútorzat, felszerelés, kiegészítők, közlekedés. Ha csak az Ubert és a Sidecart említjük példaként máris világos, hogy hány ember hajlandó felajánlani (elfogadni) egy fuvart a taxi szolgáltatás helyett.

A temetkezési vállalkozások számára ez a változás több bérelt koporsót vagy megosztott halottas kocsit jelent, de más szolgáltatási területekre is kihathat, amit a családok hajlandóak megosztani egymás között.

A múltban nem igazán volt népszerű az ötlet, de egyre több olyan találkozási pont merül fel, mely alkalmas a megosztásra, kiváltképp a zöld temetések számának emelkedésével.

Mostanában megfigyelhető az a trend, hogy a fogyasztók egyre több pénzt költenek személyre szabott élményekre. Előrevetítve a jövőre, a családoknak talán újra lesz olyan igénye, hogy elhunyt szerettüket az otthonukban helyezzék el, mint évtizedekkel ezelőtt vagy egy másik kívánt helyszínen. Egyelőre nem világos a közösségi gazdálkodás temetésekre gyakorolt hatása, de az egyértelmű, hogy a fogyasztók életük egyre több területébe vonják be azt.

Egy dolog biztos: ha a temetkezési vállalkozások részt vesznek a megosztás vagy együttműködés bármely formájában, akkor annak zökkenőmentesen kell történnie. Akárcsak az Airbnb esetében fontos, hogy a fogyasztók bizalommal legyenek a platform iránt, melyet használnak. 


Kína igent mond az Uber típusú közlekedésre


Kína a tömegközlekedési lehetőségek javítását és a nagyvárosi dugók enyhítését szem előtt tartva egységes szabályozást készít elő a járműmegosztó szolgáltatások elterjedésének ösztönzésére - írja a pekingi közlekedési minisztérium és vidékfejlesztési minisztérium kedden kiadott közös javaslattervezete. Magyarország fővárosában a hasonló kezdeményezés elbukott.

A járműmegosztó szolgáltatások a legmodernebb technológiák, műholdas navigáció és helyzetmeghatározás, valamint a mobilnet által nyújtott lehetőségeket veszik igénybe, alternatívát nyújtanak a nagyvárosi tömegközlekedésben, és enyhítik a magán-személygépkocsik és a parkolóhelyek iránti igényt is. A javaslattervezet leszögezi, hogy a szolgáltatócégeknek ellenőrizniük kell a felhasználók személyazonosságát, és optimalizálniuk kell az adott térségben rendelkezésre álló járművek kínálatát. Gondoskodniuk kell ugyanakkor a szolgáltatást ellátók járműveinek biztonságos működéséről, valamint az ügyfelek személyes adatainak és számláinak védelméről is.

A minisztériumok hasonló javaslattervezetet bocsátottak ki a múlt héten a kerékpármegosztó szolgáltatásokra vonatkozóan is.

Magyarországon Budapesten terjedt el egy időben a car-sharing alapelven működő Uber, de a kőkemény taxislobbi hatására betiltották, mondván, nem voltak hajlandók biztosítani a működés átláthatóságát. 


Forrás: MTI


A közösségi gazdálkodás 60%-os növekedése az Egyesült Királyságban

Európában az Egyesült Királyság és Franciaország a közösségi gazdálkodás úttörői.

2017-ben a "megosztó" - vagy akár együttműködő gazdaság (definiálható úgy, mint emberi és fizikai erőforrások megosztása köré szervezett gazdasági rendszer) ötlete elterjedt az emberek között. A legismertebb platformok az Uber, Airbnb, Ebay és Spotify.

A vállalkozások Európa szerte már inkább a peer-to-peer (P2P) tevékenység és közösségek felé tekintenek. Az Egyesült Királyság 5 legkiemelkedőbb sharing economy szektora által generált P2P tranzakciók száma 60%-kal - 8 milliárd fonttal - növekedett csak 2017-ben, szerepel a PWC előrejelzéseiben.

2025-re előrevetítve, a sharing economy tranzakciók bevétele elérheti a 140 milliárd fontot az Egyesült Királyságban a jelenlegi 13 milliárdhoz képest. Ez mindennél jobban bizonyítja a P2P üzletág progresszív jellegét. Rob Vaughan közgazdász megjegyzi: "Az innováció továbbra is döntő fontosságú marad a közösségi gazdaság sikeréhez."

"Több jelentős szereplő terjeszkedett a szolgáltatási piacon 2016-ban és reményeink szerint további nagymértékű beruházásokat hajtanak végre ezekben az években. Ezen új szolgáltatások sikere a próbatétele annak, hogy vajon a sharing economy platformok piacvezetőkké válnak vagy örökre megmaradnak a betolakodó szerepében."

Az OnBuy.com elemezte, hogy a közösségi gazdaság hogyan terjeszkedik Európában, felfedte, hogy legalább 275 sharing platformot alapítottak Európában, 28 milliárd eurónyi tranzakciót lebonyolítva az elmúlt években.

Az Egyesült Királyságot és Franciaországot a közösségi gazdaság űttörőjeként tartják számon, több mint 50 együttműködő szervezettel és továbbiak vannak kialakulóban. Követve az Egyesült Királyságban és Franciaországban felállított trendeket, Németország, Spanyolország és Hollandia, egyenként 25 együttműködő gazdasági szervezettel járul hozzá a terjeszkedéshez, mindeközben Svédországban, Olaszországban, Lengyelországban és Belgiumban kevesebb, mint 25 együttműködő gazdasági szervezetet hoztak létre.

A közösségi gazdaság eszméje nyilvánvalóan valami mássá alakult át. Ma már egy fennmaradó társadalmi-gazdasági trend, amely alapjaiban változtatja meg a társadalmak - és a fogyasztók - működését a világban.

Az OnBuy ügyvezetője - Cas Paton - elmondja: "A jelen gazdasága "vágyakozik" a megosztásra, a szabadúszó platformokon keresztül - melyek megváltoztatják a munkavégzés módját - az étel-megosztó platformokig, melyek megváltoztatják a közösségek kapcsolódását. Legfőbb ideje, hogy a vállalkozások elsajátítsák ezt az elvet. Ennek során, vállalkozások szerte a világban, a jelenlegin túlmutató fenntartható gazdaságot tudnak felkínálni a modern közösségnek.

Bár a megosztási platformok gyors fejlődése a gazdaság számára előnyös lehetőségnek tekinthető, a politikai döntéshozók és szabályozók számára kihívást jelenthet, hogy lépést tartsanak a tempóval. Az Egyesült Királyság és Franciaország progresszívebbnek tűnnek, mint Európa más területei, az tény, hogy a trend továbbra is átszivárog az országhatárokon.


A közösségi gazdálkodás sokkal több, mint az Uber 


Bár az Uber kiváló példája annak, hogy a technológia hogyan változtatja meg az emberek életét és munkáját, a gazdasági trendek, melyek segítik a közösségi gazdálkodást, messze túltesznek az Uberen.

Ahhoz, hogy ezt megértsük meg kell ismernünk a "tranzakciós költségek" fogalmát. A Nobel-díjas közgazdász, Ronald Coase elmagyarázza, hogy a tranzakciós költség az a költség, ami összehozza a vásárlókat és eladókat, ami lehetővé teszi az információ cserét, az ártárgyalásokat és a szerződések érvényesítését.

A technológiai fejlődés a költségek jelentős csökkenésével hozzájárult a közösségi gazdaság létrejöttéhez.

Az igények megléte nem újdonság. Mindig voltak olyan emberek, akik nehezen megszerezhető termékeket akartak megvásárolni vagy szálláshelyet találni, pénzhez jutni, házias ételt enni, segítséget kérni egy feladat elvégzéséhez vagy kitalálni, hogy hogyan jussanak el A-ból B-be. A problémát az jelentette, hogy találjanak valakit, aki megfizethető áron hajlandó felajánlani a kívánt terméket vagy szolgáltatást.

Képzeljük csak el, milyen lenne ha az emberek házról házra járnának és kérdezgetnék a tulajdonosokat, hogy vajon van-e szabad kiadó szobájuk és ha van az mennyibe kerülne. Most, csak néhány kattintás, az utazók felmennek az Airbnb-re és megkeresik azt a szállást, ami a leginkább megfelel az igényeiknek és pénztárcájuknak. Hasonlóképpen például, az autóstoppolás - a telekocsizás primitív verziója - nem a leghatékonyabb módja annak, hogy fuvart szerezzünk.

Az egyszerű hozzáférésen túl, az információ a sharing economy egyik kulcseleme. Az Internet felemelkedése és az okostelefonok elterjedése exponenciálisan növeli az információk hozzáférhetőségét, egy olyan szintű hatalmat adva a fogyasztóknak, ami korábban sosem létezett.

Minden egyes üzleti tranzakciónak 3 különböző része van: a vásárlási döntés, az eladási döntés és az információ. A múltban az információkat az üzletek ellenőrizték vagy legalábbis nagyban befolyásolták. De ez mind megváltozott a jelen gazdaságában, mert az információ most már a fogyasztók kezében van.

Az amerikaiak már magukévá tették a sharing economy értékeit, főleg a vállalkozó szellemiségűek. A Bentley Egyetem felmérése azt mutatja, hogy a milleniális (Y) generáció kétharmada vágyik arra, hogy saját vállalkozást indítson. Egy Deloitte riport pedig azt mutatja, hogy 10-ből 7 fiatal vizionálja, hogy a karrierje egy pontját már függetlenül dolgozik.

Az eBay egy ilyen típusú előnyt nyújt az eladóknak már 1995 óta, vagyis a sharing economy képes egy magasabb vállalkozási szinten is működni, mert emberek milliói számára teszi lehetővé, hogy független vállalkozóként önmaguknak dolgozzanak.

A kulcs, hogy megértsük a sharing economy-t, annak realizálása, hogy a változások mögött rejlő valódi húzóerőt nem az okostelefonok és applikációk, hanem az alacsonyabb tranzakciós költségek jelentik.

Nemcsak külföldön, hanem hazánkban is egyre inkább elterjedőben van a sharing economy vállalkozási modell. Az ágazat jeles képviselői az Oszkár Telekocsi, a Loffice Coworking, a Barion, a Rukkola, a Tickething, az Otthonról.hu vagy a Veddbérbe.hu.